Kiálltak Günter Grass mellett

Béketüntetéseket rendeztek a hét végén Németországban, amelyeken az Izraelt bíráló író mellett is kiálltak.

A felvonulásokon mindenekelőtt az atomenergia használata és a németországi fegyverexport ellen tiltakoztak, és követelték a német katonák kivonását Afganisztánból. A péntek óta országszerte rendezett 80 megmozduláson az utóbbi évekhez képest kevesen vettek részt, az egyik legnagyobb tüntetésen, a Berlinben rendezett szombati demonstráción is csak mindössze másfél ezren jelentek meg.

A szervezők hétfőn szolidaritásukat fejezték ki Günter Grass íróval. Hangsúlyozták: nem Grasst kell pellengérre állítani, hanem azokat a politikusokat, akik az Iránt sújtó gazdasági szankciókkal mindinkább elmélyítik a közel-keleti válságot. Hozzátették: Grass versében csupán „a maga módján” felhívta a figyelmet egyebek között arra, hogy Izrael több mint 250 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik, de nem engedélyezi atomarzenálja ellenőrzését és nem csatlakozott az úgynevezett atomsorompó-egyezményhez.

Az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani című prózaversében Grass arról ír, hogy Izrael „nukleáris potenciálja” egyre nagyobb, és bár nem titokban gyarapodik, de ellenőrizetlen. A zsidó állam így veszélyezteti az „egyébként is törékeny világbékét”, amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy „holnap már késő lesz”.

Grass bírálta Németországot is, amiért ismét eladott Izraelnek egy tengeralattjárót, amelyet szakértők szerint el lehet látni nukleáris robbanótöltettel felszerelt rakétákkal. Grass Iránra utalva azt írta, hogy a németektől vásárolt izraeli tengeralattjáróról egy olyan országra lehet csapást mérni „mindent megsemmisítő robbanótöltettel”, ahol „egyetlenegy atombomba létét” sem sikerült bizonyítani. A vers heves vitát váltott ki, a művet Angela Merkel, illetve az összes német parlamenti párt is elítélte.

Németország nyugati felében – brit mintára – a hatvanas évek elején kezdődtek a húsvéti békemenetek. A tüntetések tetőpontjukat a hidegháborús fegyverkezési versennyel párhuzamosan a nyolcvanas években érték el, amikor a fő követelés az atomfegyverek betiltása volt. Azokban az években százezrek vonultak az utcákra a német városokban. A keleti tömb összeomlását követően a békemegmozdulások résztvevőinek száma visszaesett, tavaly azonban ismét tízezrek tüntettek, a demonstrációknak a fukusimai atomkatasztrófa és a csernobili atomszerencsétlenség 25. évfordulója adott aktualitást.