Líbiában betiltották az iszlamista pártokat

A líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács kedden a közelgő választások előkészítésére új törvényt hozott, amely betiltja a törzsi, vallási vagy regionális alapon szerveződő pártok létrehozását.

A februárban indult Libya Herald online napilap információ szerint az ideiglenes líbiai kormányzat kedd esti tanácskozásán elfogadta a vallási, törzsi vagy regionális platformon szerveződő pártok betiltását. Az új törvények a külföldi források felhasználásától is eltiltották a líbiai pártokat. Az új határozat alapján a június 19-én összeülő 200 fős Alkotmányozó Nemzetgyűlésben 80 helyet tartanak fenn a politikai pártok számára, a további 120 helyet pedig egyéni jelöltek tölthetik be.

Az új törvény meghozatalára azért volt szükség, mert az utóbbi hónapokban több mint 50 párt alakult a hiányzó szabályzások miatt. Az új törvény valószínűleg nem érinti az egyiptomi Muzulmán Testvériség líbiai szárnyát, a Mohammed Sawan vezette Szabadság és Igazságosság pártját. Sawan röviden annyit mondott, hogy pártja a testvériség tagjai és kívülállók számára egyaránt nyitva áll. „Sokféleséget és jogállamiságot szeretnénk, ahol tisztelik a véleményszabadságot” – nyilatkozta a pártvezér az új törvény elfogadásának hírére.

Habár Líbiában jelenleg nincs szélsőséges szalafista párt, számos politikai csoportot veszélyeztet az új szabályozás. Ezek között van a Tripoli Katonai Tanács elnöke, Abdul Hakim Belhaj által vezetett Nemzeti Párt, amely áprilisi megalakulásakor Líbia muszlim államként való fenntartását nevezte meg fő céljaként. A károsultak között lehet az ország keleti részén lévő Bengáziban alakult Reform és Fejlődés Pártja, amelyet Líbia első iszlamista pártjaként tartanak számon. Az új törvény továbbá megkérdőjelezi a kelet-líbiai Kirenaikát félautonóm területté nyilvánító Nemzeti Szövetségi Blokk jövőjét is.

Líbia számos nehézséggel néz szembe a választások előtt. A Musztafa Abdel Dzsalíl vezette Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) máig képtelen volt ellenőrzése alá vonni az ország területén szabadon garázdálkodó fegyveres milíciákat, amely számos bírálatot eredményez a hazai és a nemzetközi közvéleményben egyaránt. Az ország egységét a bukott diktátor, Kadhafi ezredes mesterségesen tartotta fenn, a polgárháború azonban felszínre hozta a törzsi és vallási konfliktusokat. Az olajban gazdag kelet-líbiai térség az elszakadásra törekszik, míg Líbia egységének fenntartása elengedhetetlen a közelgő választások előtt. Az ország nyugati és déli részén dúló törzsi összecsapások azonban a választások elhalasztását is eredményezhetik, amely tovább hátráltatná az észak-afrikai ország talpra állását.