Sarko és Hollande harcolhat tovább

Nicolas Sarkozy és Francois Hollande jutott a második fordulóba a francia elnökválasztáson.

28,4 százalékkal, első helyen jutott a május 6-i második fordulóba a szocialista jelölt, Francois Hollande. Szorosan a nyomában haladva, 25,5 százalékkal delegálta magát Nicolas Sarkozy, az Unió egy Népi Mozgalomért jelöltje. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke 20, Jean-Luc Mélenchon (Baloldali Front) pedig 11,7 százalékot kapott. Ők tehát ezzel kiszálltak a versenyfutásból. Ugyanakkor egészen meglepő, hogy a szélsőjobboldal ilyen komoly bázist tudott felmutatni a voksoláson. Intő jel ez a jövőre nézve, hiszen Le Pen támogatói egyértelműen unióellenes álláspontot foglalnak el. Mélenchonnak vasárnap előtt 15-20 százalékot jósoltak az elemzők, az előzetes várazásokra rácáfolva tehát a szélsőbaloldali jelölt igencsak leszerepelt. A szavazásra jogosultaknak végül 81,3 százaléka voksolt vasárnap.

Azt már vasárnap délelőtt sejteni lehetett, hogy a franciákat nem fogja annyira megmozgatni a most zajló elnökválasztás, mint az öt évvel ezelőtti. Dél körül 28 százalékon állt a mutató, este 7 óráig pedig a szavazásra jogosultak 80,3 százaléka járult az urnákhoz. Mint korábban megírtuk, a tíz jelölt mindegyike leadta voksát, a leggyorsabb a centrista Bayrou volt.

Hatalmas kérdés, mire lehet elég Francois Bayrou 8,5 százaléka. A centrista párt vezetőjéről korábban úgy tűnt, nem igazán tudja mozgósítani támogatóit, ehhez képest a végeredmény pozitív is lehet számára. Miután Sarkozy az utolsó pillanatban bejelentette, hogy újra elindul az elnöki posztért, folyamatosan azt kommunikálták Bayrou-ról, hogy Sarko győzelme esetén miniszterelnökké teszi majd.

Az első forduló győztese, Francois Hollande némiképp kevesebb szavazatot tudott gyűjteni, mint amennyit előzőleg jósoltak számára, ugyanakkor majd három százalékkal több voksot kapott, mint korábbi élettársa, a szocialista Segolene Royal 2007-ben. A Változás most szlogenje, és a piperkőcnek bélyegzett Sarkozyvel szemben a magát „normális” jelöltként beállító Hollande nagyszerű etapot produkált, hiszen a közvélemény-kutatások többsége márciusban még az Unió jelöltjét jósolta az első forduló győztesének. Fontos hangsúlyozni, hogy a szocialista elnök egyik legfontosabb választási ígérete a nemrégiben aláírt uniós pénzügyi paktum felülvizsgálata volt, így esetleges győzelme komoly változást hozhat a német–francia viszonyban és az unióval folytatott párbeszédben is. Hollande egyébként egészen addig szóba sem került lehetséges államfőjelöltként, amíg Dominique Strauss-Kahn szexbotrányba nem keveredett egy New York-i szállodában töltött éjszakát követően.

Megszületett az ítélet

Az elmúlt öt évről mondott ítéletet Franciaország vasárnap – ordította a mikrofonba az első forduló eredményeinek ismertetését követően Francois Hollande. Rögzítette, Sarkozyből elege van az embereknek, első fordulós győzelme mellett ezt jelzi többek között a Nemzeti Front kiemelkedő támogatottsága is. Hollande gratulált Mélenchonnak és Eva Jolynak, akik már most felszólították szavazóikat a győztes támogatására a második fordulóban. – Győzelmet akarok ünnepelni május 6-án! – zárta beszédét a szocialista jelölt.

2007-ben az óceánparti megyék zöme „vörösödött el” az elnökválasztás idején, míg Közép- és Kelet-Franciaország az Unió jelöltjét támogatta. A vasárnapi voksoláson Francia Guyanán, Guadalupe-on és Martinique-on Hollande nyert. Sarkozy ereje zömében a strasbourgi székhelyű Elzász-Lotaringiában összpontosult, míg Hollande-é inkább északon.

Nicolas Sarkozy 2007-ben 31, 2 százalékot kapott az első fordulóban, de nem csak az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest maradt el a várakozásoktól. Az erős Franciaország Sarko esetében leginkább erős Európát takart, és pontosan ez volt az, ami miatt sokan elfordultak tőle az utóbbi időben. Jelenleg nincs olyan közvélemény-kutató cég, amely az ő sikerét jósolná a két hét múlva sorra kerülő második fordulóban, ennek ellenére Sarkozy vasárnap esti beszédében úgy fogalmazott: „Minden most kezdődik el!” A politikus az elnökválasztási kampány során, de már azt megelőzően is többször nyúlt a „bevándorlókártyához”, és azt a képet próbálta sugározni a franciák felé, hogy egyedül ő, az erős Franciaország igazi oszlopa képes rendet tartani. Az olykor már-már bevándorlásellenes retorikával Sarkozy egyértelműen a Nemzeti Front szavazóinak üzent, hiszen ők lehetnek azok, akik május 6-án az elnök javára billenthetik a mérleg nyelvét.

Sarkozyről úgy tartják, nincs több tartaléka, így egyedül Bayrou és Le Pen táborában bízhat, no meg politikusi tapasztalatában. Amíg Sarko többször is betöltötte a belügyminiszteri posztot, volt pénzügyminiszter, jelenleg pedig ő az elnök, Hollande egyetlen kormányzati pozíciót sem tud felmutatni. Sarkozy ki is aknázná ezt az előnyét, és két alkalommal is nyilvános vitára invitálta Hollande-ot az elkövetkező két hétben. Olybá tűnik, hogy a szocialista jelölt a május 2-i meghívást fogadja majd el.

A kisebb pártok jelöltjei közül Eva Joly érte el a legelőkelőbb eredményt, a szavazók 2 százaléka adta rá a voksát. Philippe Poutou 1,2, Nathalie Arthaud 0,7, Jacques Cheminade 0,2 százalékot kapott.

Jelzésértékkel bír, hogy a 18-24 éves korosztály 26 százaléka Marine Le Penre adta voksát az első fordulóban. Az unióellenes retorikát folytató szélsőjobboldali jelölt – szakítva édesapja radikalizmusával – komoly bázist épített. Éppen ez az EU-kritikus hangnem jelentheti Sarkozy elnökségének végét. Amíg ugyanis Mélenchon a szavazás végeredményének nyilvánosságra hozatalát követően azon melegében harcra szólította fel szavazóit a Sarkozy–Merkel tengely ellenében, a regnáló elnök éppen a vele tökéletesen ellentétes politikai jelszavakat hangoztató Le Penben bízhat. Nagy kérdés azonban, hogy a megszorítások és az EU ellen tüntető szélsőjobboldali tábor odaadja-e voksát az európai egységért elszántan küzdő Sarkozynek május 6-án.

A politikusnő az adatok nyilvánosságra kerülését követő beszédében azt hangoztatta: a harcot tovább kell folytatni. Hatalmas sikerként értékelte, hogy a Front szavazói a harmadik legkomolyabb politikai erővé váltak. Le Pen apja 2002-es eredményét (16,8 százalék) is lepipálta, pedig Jean-Marie akkori teljesítményével a második fordulóba jutott. A legfőbb politikai krédóként a hitelességet megfogalmazó Marine Le Pen vitathatatlanul az elnökválasztás eddigi legnagyobb meglepetését okozta 20 százalékos támogatottságával.

(Forrás: Le Figaro, Le Monde. A fordításért köszönet Mohai Mónikának.)

2007-ben az óceánparti megyék zöme „vörösödött el” az elnökválasztás idején, míg Közép- és Kelet-Franciaország az Unió jelöltjét támogatta. A vasárnapi voksoláson Francia-Guyana-n, Guadalupe-on és Martinique-on Hollande nyert. Sarkozy ereje zömében a Strasbourg székhelyű Elzász-Lotaringiában összpontosult, míg Hollande-é inkább északon.