A Csoszan Ilbo című dél-koreai lap szerint a rakétát amerikai megfigyelő műholdak vették észre annak a phenjani kutatóközpontnak a területén, ahonnan pénteken a kilövése után nem sokkal darabokra hulló Unha–3-at is útnak indították. Név nélkül nyilatkozó dél-koreai és amerikai tisztviselők azt feltételezik, hogy ezt a nagyobb, mintegy 40 méter hosszú rakétát is bemutathatják a mostani ünnepségeken vagy az észak-koreai hadsereg alapításának évfordulójának alkalmából tartandó április végi parádén. „Azt egyelőre nem tudjuk, hogy ez a rakéta működőképes-e, vagy pedig csak életnagyságú makett” – mondta egy dél-koreai kormánytisztviselő.
Bár az óriásrakéta létezését megerősíteni szinte lehetetlen, a Foreign Policy című amerikai külpolitikai magazin elemzője, Nick Hansen szerint több bizonyíték is arra utal, hogy Phenjan valóban épített egy, az Unha–3-nál nagyobb fenyegetést jelentő rakétát. Az egyik ilyen jel a pénteki indításhoz használt rakétaállvány mérete. Észak-Korea hagyományosan többször használatos rakétaállványzatokat épít, azaz olyanokat, amelyeket rakéták több generációjának kilövéséhez lehet használni. Ez az Unha–3 állványzatára is igaz: mint az újságírók által a helyszínen készített fényképekből kiderült: az állványzat 10 méterrel magasabb a szükségesnél. A kelleténél szintén jóval nagyobb volt az Unha–3 indítóállása, amelyet a fényképek szerint csupán erre az alkalomra kicsinyítettek le.
A kilövés helyszínéről korábban, még az építésekor készült képek további bizonyítékokkal szolgálnak. A Foreign Policy újságírója szerint a felvételeken jól látszik, hogy a tartályok, amelyekben eddig az Unha–3 indításához felhasznált üzemanyagot tárolták, egy nagyobb rakéta üzembe helyezéséhez szükséges üzemanyag-mennyiség tárolására is alkalmasak.
Ha a rakéta valóban létezik, a bizonyítékelemekből arra lehet következtetni, hogy rendkívül nagy hatótávolságú, interkontinentális rakétáról van szó.
Erre reagálni kell
Megkezdődött pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése a nemzetközi szervezet több határozatát is megsértő észak-koreai rakétaindítás után. A kísérlet „a Biztonsági Tanács határozatainak egyértelmű megsértése, amelyre a BT-nek reagálnia kell” – mondta újságírók előtt Gérard Araud, Franciaország ENSZ-nagykövete. Peter Wittig, Németország állandó ENSZ-képviselője úgy vélte, hogy a Biztonsági Tanácsnak „azonnal, hitelesen és egyértelműen reagálnia kell” erre a provokációra. „Felszólítjuk Észak-Koreát, a jövőben tartózkodjon az ilyen provokációktól, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz” – hangsúlyozta.
Az ülés után
Az ENSZ Biztonsági tanácsa rosszallását fejezte ki az észak-koreai rakétaindítás miatt. A BT zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülése után rövid sajtónyilatkozatot adtak ki arról, hogy a tagállamok konzultációkat fognak tartani a „megfelelő válaszlépésekről”. Susan Rice, a BT soros elnöke az Egyesült Államok nevében hozzátette: „fontos, hogy a tanács hiteles választ adjon, és ezen fognak dolgozni”.
A BT elítélte a Bissau-Guineában végrehajtott katonai puccsot, és követeli a polgári kormányzat helyreállítását.
Szíria is terítékre kerül
Rice az újságírók tájékoztatása után visszatért a testület ülésére, amelyen ezután a Szíriába küldendő ENSZ-megfigyelők felhatalmazásával foglalkoznak. A kezdetben egyszerűnek tűnő kérdés bonyolultabbá vált, miután az orosz ENSZ-nagykövet felvetette, hogy egy rövid, magát a felhatalmazást tartalmazó határozattervezet helyett egy bővebbet terjesztett elő több állam. Egy diplomáciai forrás szerint „a Szíriával foglalkozó, több mint egy éve első határozatnak tartalmaznia kell az emberi jogok megsértésének elítélését is”.
Csurkin orosz nagykövet kijelentette: emiatt több munkára lesz szükség, és úgy véli, hogy vissza kellene térni az eredeti közös elgondoláshoz, vagyis ahhoz, hogy egyszerű felhatalmazást adjanak a megfigyelők előőrsének telepítésére. Ez megfelelne Kofi Annan különmegbízott kérésének, aki a megfigyelők „lehető leggyorsabb” kiküldését kérte a BT-től.
A katonai szakértők egy tucatnyi főből álló előretolt csoportja Genfben már csak a felhatalmazásra vár, hogy felszálljon a repülőgépére – mondta Annan szóvivője.
Az USA leállította az élelmiszersegélyt
Az Egyesült Államok leállítja az Észak-Koreának szánt tervezett élelmiszersegélyt – jelentette ki pénteken Ben Rhodes, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Az Egyesült Államok előre figyelmeztette a kommunista országot annak következményeire, ha a sorozatos nemzetközi figyelmeztetések ellenére is elindítja a stratégiai rakétatechnológián alapuló műholdfellövést.
Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője a fellövést megelőzően leszögezte: elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok végrehajtsa Észak-Korea tervezett élelmiszer-segélyezését, ha Phenjan megsérti alapvető nemzetközi kötelezettségeit.

Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért