„Ez a jelentés nem rólam szól” – mondta a szélsőjobboldali merénylő, aki korábban beismerte, hogy 77 embert ölt meg tavaly júliusban pokolgépes robbantással és egy szigeten végrehajtott lőfegyveres ámokfutás során.
Egy második pszichiátriai szakvélemény már épelméjűnek ítélte Breiviket. A tömeggyilkossal szemben terrorcselekmények elkövetése miatt eljáró ötfős bírói testület mindkét szakvéleményt figyelembe veszi az ítélethozatal során, amely leghamarabb július közepére várható. Ha bűnösnek találják, 21 évi börtönre számíthat, amely újra és újra meghosszabbítható, amennyiben úgy találják, hogy a férfi veszélyt jelent a társadalomra. Ha viszont elmebetegnek nyilvánítják, úgy pszichiátriai kényszerkezelésnek fogják alávetni.
Korábbi történések:
Anders Behring Breivik eredetileg több robbantást tervezett, az oslói kormányzati negyed mellett a Munkáspárt székházát és esetleg a királyi palotát is megtámadta volna – derült ki a norvég tömeggyilkos korábbi vallomásából. Breivik egyébként érzelmileg teljesen kiüresítette magát, hogy képes legyen végrehajtani 77 halálos áldozattal járó merényleteit. Megírtuk azt is, kizárták az egyik ülnököt Anders Behring Breivik tárgyalásáról, miután kiderült: a férfi egy korábbi internetes bejegyzésében a merénylő kivégzését követelte.
A pokolgépes robbantás okozta rettenetes sérüléseket taglaló tanúvallomásokat Breivik szenvtelenül hallgatta, nem mutatva megbánásnak a legcsekélyebb jelét sem. Kijelentette, hogy nem neki, hanem a kormányzó Munkáspártnak kell bocsánatot kérnie. Nem így tett a „politikailag el nem kötelezett” áldozatok családjaival, tőlük már bocsánatot kért a tömeggyilkos korábban.
Mint mondta, abban bízott, hogy támadásai után a kormány megváltoztatja bevándorlási politikáját, de ehelyett minden folyik tovább a régi mederben. Ezért az ő harcának indokai még érvényesebbek, mint július 22-e előtt voltak.
Az áldozatok hozzátartozói zokogásban törtek ki a tárgyalóteremben, amikor a törvényszéki orvosszakértők ismertették az áldozatokról készült vizsgálati jelentésüket, köztük két olyan járókelőről, akiket darabokra szaggatott a robbanás ereje. Breiviket ez sem indította meg.
Breivik még a per kezdete előtt kijelentette, hogy egy zárt intézményben élni számára „rosszabb lenne, mint a halál”. A bíróság előtt azt vallotta, hogy számára a „halálbüntetés vagy a felmentés” lenne a per egyetlen legitim kimenetele.
