Hamid Karzai afgán elnökkel tartott sajtóértekezletén a francia államfő kijelentette, hogy Franciaország a 2012 utáni időszakban civil együttműködését Afganisztánnal az oktatásra, a kulturális életre vagy a régészeti feltárásokra akarja alapozni. Megjegyezte, hogy gazdasági téren is bőven vannak lehetőségek az együttműködésre. Ezek között említette a lakásépítést, az újrahasznosítható energiákat, az olajlelőhelyek feltárását és a mezőgazdaságot.
Indoklás a kivonulásra
Hollande be nem jelentett megérkezése után felkereste a francia katonák támaszpontját a keleti Kapisza tartományban, hogy személyesen indokolja meg azt a döntését, miszerint az idei év végéig kivonják a francia haderő nagy részét. Emiatt a közelmúltban megrendezett NATO-csúcstalálkozón kemény bírálatok érték. Hollande szerint – mint pénteken kifejtette – a francia katonák lényegében teljesítették küldetésüket, eljött az afgán szuverenitás ideje, a terroristaveszély bár nem múlt még el teljesen, lényegesen alábbhagyott. Hollande a katonák előtt szólva hangoztatta: Franciaország önállóan hozta meg csapatkivonási döntését, de egyeztette szövetségeseivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.
Hollande választási ígéretét betartva határozott arról, hogy Franciaország már idén, vagyis NATO-partnereinél két évvel korábban kivonja harcoló alakulatait Afganisztánból. A katonákkal együtt kivonnak jelentős mennyiségű hadfelszerelést – helikoptereket, katonai repülőgépeket és szárazföldi járműveket – is. Hollande szerint jövőre már hadra fogható francia katona nem lesz afgán földön, csak az afgán rendőrség és hadsereg tagjait kiképzők maradnak. Jelenleg 3550 francia katona állomásozik Afganisztánban, a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) kötelékében. A francia az ötödik legnagyobb kontingens, de a létszám jóval elmarad az Egyesült Államok 90 ezer, de még Nagy-Britannia 9500 fős létszámától is.
