Az egész térség felrobbanhat + Videó

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője szerint a húlai vérfürdő áldozatainak többségét lemészárolták. A magyar Külügyminisztérium is elítéli az öldöklést.

Rupert Colville tudatta: a szemtanúk beszámolójából kiderül, hogy a Bassár el-Aszad vezette rezsimhez hű sabíha milícia hajtotta végre a tömeges öldöklést a közép-szíriai településen. A BBC brit közszolgálati televízió hírportálja szerint néhány túlélő az esettel kapcsolatban arról beszélt, hogy fegyveresek rontottak be a házakba, és válogatás nélkül lövöldözni kezdtek, több gyerek torkát pedig elvágták.

108-an haltak meg Húlában

Belgium részt vállalhatna egy esetleges szíriai katonai beavatkozásban, ha az nemzetközi felhatalmazás mellett, nemzetközi művelet keretében történne – adta értésre Pieter de Crem védelmi miniszter keddi brüsszeli sajtójelentések szerint.

A világszervezet adatai szerint a mészárlásban 108-an haltak meg – köztük 49 gyerek –, további 300-an pedig megsebesültek. Robert Mood tábornok, az ENSZ szíriai missziójának vezetője arról tájékoztatott, hogy a legtöbb áldozattal közvetlen közelről leadott lövésekkel végeztek. Bővebben>>>

A nemzetközi közösség elítélte a történteket; a szíriai vezetés ugyanakkor terrorista csoportok számlájára írja a vérengzést. Az orosz külügyminiszter az erőszakcselekmények azonnali leállítására szólította fel a szíriai feleket, és a mészárlás „objektív és pártatlan” kivizsgálását követelte az ENSZ-től. Szergej Lavrov a szíriai kormányt és az ellene harcoló szélsőséges csoportokat egyaránt felelőssé tette a vérontásért, egyúttal Oroszország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes országok „megpróbálják ürügyként felhasználni ezeket az eseményeket” egy külföldi katonai beavatkozáshoz Szíriában.

A magyar Külügyminisztérium is elítéli az öldöklést

Magyarországon a Külügyminisztérium elítélő nyilatkozatot adott ki. A közlemény szerint a katonai erőnek a civil lakossággal szembeni „ilyen brutális és embertelen alkalmazása” az alapvető nemzetközi normák és szabályok, valamint a szíriai vezetés eddig vállalt kötelezettségeinek „a legdurvább megsértését” jelenti. A dokumentumban felszólították a szíriai rendszert az erőszak azonnali beszüntetésére, az ENSZ megfigyelő misszióinak támogatására, valamint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár hatpontos tervének maradéktalan végrehajtására.

A Húlában rendezett vérfürdőre válaszul több ország is kiutasította Szíria nagykövetét vagy az ügyvivőjét, ahol már korábban csökkentették a diplomáciai kapcsolatok szintjét. A retorziót elrendelők között van az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada és Spanyolország is. Az Európai Unió egészére kiterjedő kiutasításról nem született döntés.

Bátor lépésekre van szükség

Az ENSZ és az Arab Liga közös különmegbízottja kedden közölte Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, hogy „bátor lépésekre” van szükség hatpontos béketerve megvalósítása érdekében. A szíriai televízió szerint Aszad azt mondta a találkozón Annannak, hogy a válságterv sikere a terrorakciók leállításától, a terror támogatóitól és a fegyvercsempészet megszüntetésétől függ. Annan most másodszor látogatott el Damaszkuszba különmegbízottként.

Annan találkozott kedden a szíriai felkelők egyik legaktívabb szervezetének, a helyi koordinációs bizottságoknak a vezetőjével is, aki figyelmeztetett: ha a terv kudarcot vall, akkor „az egész térség felrobban”. Haszan Abdel-Azim azt kérte a diplomatától, hogy érje el Aszadnál „a tüzérség visszavonulását, az erőszak leállítását, a foglyok kiszabadulását és a civilek védelmét”.

Harcok országszerte

Legkevesebb 19 civil halt meg kedden erőszakcselekmények következtében Szíriában, ahol országszerte heves harcok törtek ki a hadsereg és lázadók között az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint. Az északi Aleppó tartományban a török határhoz közeli Atareb városa volt kedd hajnalban a kormányerők célpontja. Ezek harckocsik és helikopterek segítségével megpróbálták visszafoglalni a várost és környékét, de a lázadókkal vívott kemény csaták után visszavonultak. Ellenzéki források szerint húsz kormánykatona, hat dezertőr – köztük két lázadóparancsnok – és hat civil esett áldozatul. Az északkeleti Rakka tartományban is heves harcok bontakoztak ki, miután felkelők megtámadtak egy biztonsági járőrt.

Hollande nem zárja ki a katonai beavatkozás lehetőségét

„Nem kizárt egy katonai beavatkozás (Szíriában), amennyiben az a nemzetközi jog tiszteletben tartásával történik, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa ad rá felhatalmazást” – mondta kedden este Francois Hollande a France2 közszolgálati televízió híradójának elnökként először adott interjújában. Hozzátette: „Találni kell ugyanakkor egy olyan megoldást, amely lehetőleg nem katonai. Mostantól nyomást kell gyakorolni Bassár el-Aszad rezsimjének megdöntésére. Másfajta megoldást kell találnunk”.

A francia elnök példaként említette a Szíria elleni szankciók szigorítását. „Beszélek majd erről Putyin (orosz) elnökkel, amikor pénteken Párizsban lesz. Ő és Kína a legvisszafogottabb a szankciók kérdésében. Meg kell győznünk arról (Putyint), nem lehet hagyni Bassár el-Aszad rezsimjét, hogy tovább mészárolja saját népét” – hangsúlyozta Hollande.