A miniszter tárgyalásait a 6 millió lakosú Rio de Janeiróban kezdte, amely 1960-ig az ország fővárosa volt, ma pedig kulturális és turisztikai központ és egyben a 2016-os nyári olimpiai játékok házigazdája is lesz. Martonyi János szerdán találkozott Sérgio Cabrallal, Rio de Janeiro Állam kormányzójával. A miniszter gratulált Brazília és Rio de Janeiro sportdiplomáciai sikeréhez: a város lehet a házigazdája a 2016. évi olimpiai játékoknak, Brazília rendezi továbbá a 2014. évi futball világbajnokságot is.
A sportesemények miatt jelentős infrastruktúra-fejlesztés folyik a szövetségi államban. A miniszter jelezte a magyar üzleti szféra érdekeltségét a beruházásokban történő részvételre. Kifejtette, hogy a nemzetközivé növekedett brazil vállalatok, amelyek között többnek Rio Államban van a központja, európai terjeszkedésükben számíthatnak a komoly fejlődési potenciállal rendelkező Közép-Európára és azon belül a beruházásbarát magyar piaci környezetre, valamint a hazánk földrajzi helyzetéből fakadó előnyökre. Rio államban él a brazíliai magyarság mintegy tíz százaléka, ami összekötő kapocsként működik a két ország között.
A miniszter megbeszéléseket folytatott Carlos Mariani Bittencourttal, a Rio de Janeiro Gyáriparosok Szövetsége (FIRJAN) alelnökével. Munkaebéd keretében tájékoztatta helyi üzletemberek egy csoportját a 2012. márciusi budapesti Magyarország–Latin-Amerika Fórumon megfogalmazottak szellemében a magyar külgazdasági nyitásról és kapcsolatépítési törekvéseinkről. E megbeszélésen brazil és magyar üzletembereken kívül jelen voltak az ország legnagyobb fejlesztési bankjának, a BNDES-nek és a világviszonylatban is jelentősnek számító PETROBRAS brazil kőolajvállalatnak a képviselői is.
A tárgyalásokon a két ország nemzeti fejlesztési terveiben való kölcsönös vállalati részvételről, valamint Brazília magyarországi beruházásainak növeléséről volt szó. A külügyminiszter a szövetség vezetőinek és a jelen lévő vállalatok képviselőinek a közép-európai fekvésével, fejlett infrastruktúrájával és EU tagságával gazdasági előnyöket nyújtó Magyarországon megtalálható üzleti lehetőségekről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a Brazília ipara számára szükséges technológia transzferben hazánk kész részt venni, különösen a biotechnológia, az orvosi műszerek és az energetika területén.
Az elmúlt években a magyar–brazil kapcsolatok új eredményeként megjelentek hazánkban brazil cégek a vasipar, petrolkémia, szulfátpapír- és cellulózgyártás, illetve marhahús feldolgozás területein. 2011-ben az előző évhez viszonyítva 55 százalékkal nőtt az exportunk (264 millió USD), és az importunk is 29 százalékkal emelkedett (140,3 millió USD). Brazília – Mexikó után – a második legnagyobb kereskedelmi partnerünk Latin-Amerikában.