A politikus a kazah fővárosban nyilatkozott magyar újságíróknak, emlékeztetve arra, hogy a kétnapos látogatás idején egyebek mellett üzleti fórumot tartanak, amelyen felszólal Orbán Viktor magyar és Karim Maszimov kazah miniszterelnök is, és gazdasági megállapodásokat írnak alá.
A magyar–kazah kormányközi gazdasági együttműködési bizottság csütörtöki ülésével összefüggésben Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hét évben e térség bruttó hazai terméke megnégyszereződött, ezért a magyar kormánynak érdemes a kazah gazdasági kilátásokat feltérképeznie.
Kazahsztán Magyarországot kiemelt stratégiai partnerének tekinti – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve hogy volt olyan év, amikor a kazah–magyar árukapcsolatok több mint félmilliárd dollárt értek el, de most, a válság idején ez kissé visszaesett.
A lehetséges együttműködési területek között említette a gyógyszeripart, a mezőgazdaságot, valamint az olaj- és gázipart. Megjegyezte, éppen a mostani kazah látogatás idején írják alá egy olyan közös cégnek az alapító dokumentumát, amely mezőgazdasági kultúrákat alakít majd ki Kazahsztánban magyar szakemberek segítségével.
Azzal a kormányátalakítással kapcsolatos kérdésre, miszerint tudja-e már, hogy marad-e a posztján vagy máshová kerül, Varga Mihály azt válaszolta: „mindennek eljön a maga ideje; a miniszterelnök nyilván amikor ilyen döntéseket meghoz, akkor közli ezt nemcsak az érintettel, hanem a nyilvánossággal is”.
Laszlóczki Imre, Magyarország kazahsztáni nagykövete újságíróknak elmondta, várhatóan több mint egy tucat megállapodást írnak majd alá a két ország képviselői a kétnapos látogatás ideje alatt. Rámutatott, Kazahsztán gazdag ország, elsősorban szénhidrogénkincse miatt. Jelenleg az olajtermelése körülbelül olyan szinten van, mint Kuvaité: 1,3 millió hordó naponta.
Hernádi Zsolt, a Mol Zrt. elnök–vezérigazgatója Asztanában elmondta, az 1990-es évek elejétől vesz részt Magyarország a kazahsztáni szénhidrogénkincs felkutatásában, kibányászásában. A Mol 2004-ben vásárolta be magát egy projektbe, amelyben ma 27,5 százaléka van a magyar olajipari vállalatnak. Néhány év sikertelen próbálkozás után a Mol átvette e projekt irányítását, tehát ma gyakorlatilag Mol-szakemberek végzik a kutatás irányítását – elevenítette fel az elnök–vezérigazgató. Hangsúlyozta, hogy 2011-ben nagy siker volt, amikor mintegy 200 millió hordó olajegyenértéket találtak. Ennek lehatárolása, a kutatások befejezése a következő két évben lezajlik. Ehhez újabb négy kutat kell fúrni, és további körülbelül 250 millió dollárt kell még befektetnie csak a Molnak. „Így el fogjuk érni a 350 millió dolláros összbefektetést, és el fog indulni a termelés 2015-ben a terveink szerint” – jelentette ki Hernádi Zsolt, hozzátéve hogy a csúcskitermelés körülbelül egymillió tonna olajegyenérték lesz majd. Arra, kérdésre, hogy mekkora jelentőségű a Mol tevékenységében a kitermelés elindítása, az elnök–vezérigazgató közölte: ez a Mol-csoport teljes szénhidrogénkészletének az öt százaléka. Jelezte egyúttal, hogy további befektetésekre készülnek Kazahsztánban, és biztos ezek sikerében is. Arra a kérdésre, hogy ha kerülne Magyarországra kazah olaj, hatással lenne-e az árakra, Hernádi Zsolt azt válaszolta: az árakra nem, az ellátásbiztonságra viszont igen. A mostani tárgyalások fontosságát szerinte az adja, hogy a két ország kifejezheti együttműködési szándékát politikai szinten is.
