Vaszilij Krisztoforov altábornagy visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint Moszkva készakarva elhallgatja a tényeket. A tábornok szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) nincs semmi oka arra, hogy a tragikus sorsú svéd férfiról eltitkoljon a nyilvánosság elől bármely információt, és a szolgálat elődje, a KGB sem rejtegetett Wallenberggel kapcsolatos dokumentumokat.
Tisztára mosni az NKVD-t?
„Higgye el, ha az orosz levéltárosok tudomására jutott volna valami, ők lettek volna az elsők, akik azt a köz tudomására hozták volna. Nevetséges az a feltételezés, hogy a szolgálat a mundér becsületének védelmét tartotta volna szem előtt” – fejtette ki Krisztoforov az őt kérdező riporternek. A tábornok azt is hangoztatta: sem ő, sem kollégái nem törekednek arra, hogy tisztára mossák Joszif Sztálin néhai szovjet diktátor rettegett titkosszolgálatának, az NKVD-nek a tevékenységét. Kétségét fejezte ki, hogy az FSZB tisztjei körül bárki is azonosulna a NKVD-vel, és szívügyének tartaná védelmét.
Wallenberg-hét
Krisztoforov a Moszkvában hétfőn kezdődött nemzetközi Wallenberg-hét egyik résztvevője. A svéd, orosz, magyar, izraeli, német és amerikai szakértők közreműködésével zajló nemzetközi tanácskozáson néhányan sürgették, hogy Moszkva teljes egészében tegye lehetővé a birtokában lévő Wallenberg-dokumentációhoz való hozzáférést,
Raoul Wallenberg 1944 őszén Budapesten zsidók ezreinek állított ki svéd menleveleket, vagy juttatta el őket az úgynevezett védett házakba.
A Vörös Hadsereg 1945 januárjában Budapesten letartóztatta Wallenberget, akinek sorsát ettől kezdve rejtély fedi. Lapunk utánajárt a svéd embermentő életének.
