A szakértő az MTI-nek pénteken úgy nyilatkozott, valószínűtlen, hogy a bojkott felülírhatja a belpolitikai küzdelmeket az országban, ahol ősszel parlamenti választásokat rendeznek. A bojkott nem hozhat stratégiai áttörést, hiszen csak szimbolikus jelentőségű, legfeljebb taktikai lépésekre, gesztusokra késztetheti Viktor Janukovics ukrán elnököt, például ígéretet tehet arra, hogy kedvezőbb körülmények között helyezik el a tavaly bebörtönzött politikust – vélekedett.
Hozzátette: Ukrajna hagyományosan tart a teljes elszigetelődéstől, és mind az EU-val, mind pedig Oroszországgal kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik, azonban ettől még ez a nyomásgyakorlás nem hozhat lényegi változásokat. Mint mondta, az ország EU-hoz fűződő viszonya bonyolultabb lehet az ügy miatt, ennek az is az oka, hogy az unió csak keveset kínálhat Ukrajnának. Az EU is abban érdekelt, hogy ne szigeteljék el teljesen az országot, és az unióban vannak olyan „patrónus államok”, amelyek kifejezetten arra törekednek, hogy ne mérgesítsék el a kapcsolatokat – mutatott rá. Megjegyezte: ha Fehéroroszország mellett Ukrajnával is megromlana a kapcsolata az uniónak, az „az egész keleti reláció halálát” jelentené.
Oroszországnak ugyan az EU-nál több eszköze lenne az ukrán álláspont befolyásolására, de a két ország viszonyának nem „túlzottan meghatározó” eleme a Timosenko-ügy – jelentette ki.
Deák András hangsúlyozta, Timosenko Ukrajnában „megosztó személyiség”, „kevéssé népszerű politikus”, aki „elveszítette hitelességét, amelyet a narancsos forradalom egyik szervezőjeként kivívott magának”. Janukovics egykori kihívója az elnökválasztáson nem képes megtartani támogatóinak egységét – mondta.
A szakértő arról is beszélt, hogy a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4) kezdetben „meglehetősen szókimondó” álláspontot fogalmaztak meg az ügyben, de összetetté teszi a helyzetet, hogy Ukrajna Lengyelországgal közösen rendezi a futball Eb-t, és Varsó nyilvánvalóan nem akarja, hogy ez az ügy „beárnyékolja” a sporteseményt. Ezért visszafogottabbá válhat a V4 véleménye a kérdésben – mondta.
Julija Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték hivatalával való visszaélés miatt. A politikus jelenleg – rossz egészségi állapota ellenére – egy harkivi börtön foglya. Ügyvédje szerint a napokban bántalmazták őt, amikor akarata ellenére kórházba szállították, de az ukrán illetékesek ezt cáfolták.
A Nyugat politikai indítékokat lát Timosenko bebörtönzése mögött. A vele szemben tanúsított bánásmód miatt csütörtökön az Európai Bizottság úgy döntött, hogy testületileg távol marad az Eb ukrajnai rendezvényeitől. Az ukrán külügyminisztérium elítélte és destruktívnak nevezte a bizottság döntését, mint amely „egyszerű ukránok millióinak érdekeit sérti”.
Tíz európai – mások mellett a német, az osztrák, a cseh, az olasz, a szlovén, a román és a horvát – államfő pedig úgy döntött, lemondja részvételét a közép-európai elnökök május 11-12-i jaltai csúcstalálkozóján.
