Várhatóan hét párt jut a parlamentbe, de kétséges, hogy meglesz-e a kormányalakításhoz szükséges többség.
A vasárnapi parlamenti választás az euróról szóló népszavazásnak tekinthető. Athén márciusban kapta meg a több milliárd eurós mentőcsomag második részletét, amely kölcsönökből és adósságátütemezésből állt. Cserébe a kormány újabb kemény megszorításokat fogadott el, például csökkentette a közszféra alkalmazottainak a fizetését és a nyugdíjakat.
Görögországban naponta átlagosan 1 milliárd eurót vonnak ki a betétesek a bankokból – írta pénteken a Bild. A német lap szerint hétfő óta naponta 800 millió és 1,3 milliárd euró közötti összeget emelnek le a görög bankoknál vezetett betétszámlákról. A lap egy magas beosztású banktisztviselőt idézve azt írta, hogy a szakma legrosszabb várakozásait is felülmúlja a betétesek rohama.
A felháborodott görögök a májusi választásokon tömegével fordítottak hátat a két nagy politikai pártnak – a konzervatív Új Demokráciának (ND) és a szocialista Paszoknak –, és helyettük olyan radikális pártokra adták a szavazatukat, amelyek elvetik a mentőcsomag és a megszorító intézkedések szükségességét. Az ND 18,85, a Paszok 13,18 százalékot kapott, míg a választás nagy nyertese a szélsőbaloldali Sziriza volt, amely a voksok 16,78 százalékát szerezte, így olyan konstelláció jött létre, hogy semelyik párt nem tudott stabil kormányt alakítani.
Ciprasz mindent felrúgna
Ha azonban Athén nem tartja magát a mentőcsomag feltételeihez, akkor a külföldi partnerek leállíthatják a létfontosságú hitelek folyósítását. Ennek nyomán Görögország fizetésképtelenné válna, és kiszorulna az euróövezetből – ami jelentősen gyengíthetné az eurót, és megrendíthetné a globális pénzügyi rendszert.
Piaci szakértők és európai politikusok aggódnak amiatt, hogy a Sziriza ezúttal még jobban szerepelhet. Alexisz Ciprasz pártelnök ugyanis megígérte, hogy győzelme esetén felmondja a külföldi hitelezőkkel kötött egyezményeket. Mind az Új Demokrácia, mind a Paszok azt állítja, hogy megpróbálnák újratárgyalni a mentőcsomagról szóló megállapodás egyes részeit annak érdekében, hogy új életet leheljenek a haldokló görög gazdaságba.
Mégsem olyan rossz a helyzet
Ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani, a győztes pártnak (vagy pártszövetségnek) legalább 151 mandátumot kell szereznie a 300 tagú athéni törvényhozásban. Bármelyik párt végez is az élen, a győzelemért 50 bónuszmandátumhoz jut – így rendelkezik a választási törvény. Fölöttébb valószínűtlen ugyanakkor, hogy bármelyik párt abszolút többséget szerezne vasárnap, ami azt jelenti, hogy a voksolás után újabb kemény tárgyalásokra van kilátás egy koalíciós kormány létrehozása érdekében.
Az első öt hónap adatai alapján a görög költségvetés elsődleges egyenlege mínusz 2,3 milliárd euró volt, szemben a tavalyi ugyanezen időszakra eső mínusz 4,5 milliárdos és a tervezett mínusz 4,2 milliárdos értékkel. Mndezt a bizonytalanság miatt az elvárhatónál sokkal mélyebb recesszió ellenére sikerült elérni, ami kisebbfajta csoda – fogalmazott Zsiday Viktor alapkezelő, az Mfor.hu oldalán. A nehéz körülmények ellenére hihető, hogy az idei évben már csak kicsi elsődleges hiánya lesz Görögországnak – tette hozzá.
Hét párt juthat be
„Ha valamiféle csoda folytán a görögöket nem rakják ki az euróövezetből, és ők sem rúgatják ki magukat, akkor továbbra sem lehetetlen, hogy szép lassan rendbe jönnek, mivel az idei elhalasztott fogyasztás és beruházások után (ha nem lépnek ki és ennek hatására lesz némi megnyugvás az országban) jövőre szinte automatikusan növekedésnek kell lennie, ami megdobja az adóbevételeket, és minden extra erőfeszítés nélkül pluszos elsődleges egyenleget varázsol.”
Eredetileg 32 politikai erő szállt volna harcba az athéni törvényhozás 300 mandátumáért. Közülük azonban 11 kis párt visszavonta indulási szándékát. A rajthoz álló 21 párt közül csupán hétnek van tényleges esélye arra, hogy átugorja a parlamentbe jutást jelentő 3 százalékos szavazatküszöböt.
