Ha súlyos a helyzet, bevethetik a határőröket

Egyetértésre jutottak Luxembourgban az uniós belügyminiszterek a schengeni rendszer reformja ügyében.

Az uniós kormányok képviselői szerint ilyen, az ellenőrzés visszaállítására vonatkozó javaslatról minősített többséggel határozhatnának a tagállamok, miután az Európai Bizottság – az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye – előzetes helyzetfelmérést végzett. A döntés eredetileg hat hónapra szólhatna, de meg is hosszabbíthatnák – közölték uniós diplomaták. Az előkészített dokumentumokban három, egyenként hat-hat hónapos meghosszabbítási lehetőség szerepelt, a reform tehát elvben összesen két évre tenné lehetővé a belső ellenőrzés visszaállítását. Az ilyen meghozott döntés felhatalmazná, de nem kötelezné a tagállamokat a schengeni belső határokon való ellenőrzés újbóli bevezetésére.

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos nem ért egyet a schengeni rendszer ilyen tartalmú reformjával, mert kevesli az Európai Bizottságnak szánt hatáskört. Az Európai Parlamentből (EP) is elhangzott olyan előzetes bírálat, hogy a tagállamok által szorgalmazott szabály nem jelentene „eléggé európai” megoldást. A tagállamok egyetértése a schengeni rendszer megreformálásához önmagában kevés: szükség van az EP támogatására is.

Nagy lépés

Az unió belügyi tanácsának ülésén Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli Magyarországot. A belügyi tárca előzetes tájékoztatása szerint a tanács nagy lépést tesz előre a schengeni kormányzás megerősítését célzó javaslatcsomag úgynevezett „általános megközelítésének” elfogadásával, és a tervezetekkel kapcsolatos kompromisszumos elnökségi javaslatok megfelelnek a magyar érdeknek.

Az útiokmány-ellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet – amelynek jelenleg csaknem valamennyi EU-tag, valamint néhány unión kívüli ország, összesen 26 állam részese – az európai integráció egyik legjelentősebb, az egyének számára a gyakorlatban is jól érzékelhető vívmánya. A rendszert azonban jelentős kihívások érik, részben az unióba beáramló menekültek számának növekedése nyomán. Az EU külső határvédelmében segédkező Frontex ügynökség adatai szerint a schengeni övezet külső határán a 2010-es 104 ezerről tavaly 141 ezerre nőtt a regisztrált illegális határátlépések száma. Ez főként az arab tavasz eseménysorozatának volt betudható.

Még április elején számoltunk be arról, hogy a német belügyminiszter a szabad határforgalomról szóló schengeni megállapodás módosítását akarja. Hans-Peter Friedrich akkor azt nyilatkozta, „belső ellenőrzésre nemcsak egyedi esetekben, például futballmeccsek vagy nagyobb kongresszusok alkalmával van szükség, hanem olyankor is, amikor a tagállamok nem tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek”. A szigorítást Németország mellett Franciaország is sürgette. Nicholas Sarkozy volt francia elnök választási kampányában az illegális bevándorlók miatt többször is a schengeni megállapodás felmondásával fenyegetőzött.

Március 19-én az osztrák belügyminisztérium azt közölte: tovább nőtt az Ausztriába irányuló illegális bevándorlás tavaly, egyre többen embercsempészek segítségével jutnak be az országba. Ausztria csaknem hat másik tagállammal – Belgiummal, Franciaországgal, Hollandiával, Nagy-Britanniával, Németországgal és Svédországgal – közös nyilatkozatban elégedetlenségét hangoztatta a menekültügy görögországi kezelése miatt.

Jelenleg a tagállamoknak csak arra van lehetőségük, hogy a közrend, illetve közbiztonság védelmének érdekében – például megnövekedett terroristaveszély esetén, illetve nagyszabású rendezvények idejére – rövid időre, legfeljebb egy hónapra állítsák vissza az ellenőrzést. Ilyen alkalom lesz például a közelgő labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek ideje alatt a lengyelek ellenőrzéseket fognak végrehajtani a belső határokon.