Mindenki jobban járt volna, ha engedik a görög államcsődöt?

A görög államcsőd obstruálásával vádolja az EU-t Kunibert Raffer, a Bécsi Egyetem közgazdászprofesszora.

BL
2012. 06. 03. 14:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A professzor véleménye szerint a görög államcsődre már régen sor került volna, ha az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös erővel újabb és újabb segélyekkel nem tartották volna felszínen az országot, amivel csak tovább fokozták az európai adófizetőknek okozott károkat.

Az államcsődelmélet és az egyenlőtlencsere-elmélet nemzetközi szakértőjeként elismert Kunibert Raffer az APA hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy sokkal kisebb veszteséget okozott volna a magánbefektetőknek és kevesebb adófizetői pénzbe került volna, ha Görögországot már 2010-ben hagyják csődbe menni. A pénzügyi krízis kezdete óta az ország mély recesszióba süllyedt, és a helyzet javulására nincs semmi kilátás.

Nincs kidolgozott eljárás egy államcsőd levezénylésére

Az idén a görög bruttó hazai termék hat százalékkal is zsugorodhat. Emiatt belátható időn belül nem lehet a GDP mintegy 160 százalékára duzzadó államadósság törlesztési költségeinek finanszírozását lehetővé tévő többlet-adóbevételekre szert tenni. Kunibert Raffer szerint az államcsőd elkerülhetetlen, és ezzel az ország megmentésére fordított közpénzek nagy részét elveszettnek kell tekinteni.

A görög államcsőd kilátása nyugtalansággal tölti el a piacokat, mivel a fizetésképtelenség rendezetlen módon történő bekövetkezése kaotikus következményekkel járna és milliárdos veszteségeket okozna nemcsak a görög gazdaságnak, de az uniós tagállamoknak is. A legnagyobb bizonytalansági tényező azonban az, hogy nincs kidolgozott eljárás egy államcsőd levezénylésére, ami jogbizonytalanságot teremt és megnehezíti az újrakezdést – mutatott rá a professzor.

Megnyílna az út az újrakezdés előtt

A Bécsi Egyetem professzora már évek óta szorgalmazza egy államcsődeljárás kidolgozását az amerikai csődtörvény 9-es cikkelye mintájára, amit 1934-ben léptettek életbe az önkormányzatok csődbe menetelének szabályozására. A törvény széles körű felügyeletet biztosít az önkormányzatoknak adósságuk rendezésének lebonyolítása felett. Nem lehet például gazdálkodásukat a hitelezők vagy bíróság által kijelölt csődgondnok felügyelete alá helyezni, és nem lehet javaikat kényszerárverezéssel elidegeníteni sem. A hitelezők követelései teljesítésének a menetrendjét tárgyalásokon kell kidolgozni. Egy államcsődeljárásban az egyeztető tárgyalások lebonyolításával egy nemzetközi döntőbíróságot kellene megbízni a bécsi közgazdászprofesszor szerint.

Egy államcsőd még nem vonná szükségszerűen maga után Görögország kilépését az euróövezetből, mint ahogy Kalifornia államnak sem kellett feladnia a dollárt fizetésképtelenné válását követően. Egy rendezett csődeljárás helyre tudná állítani az ország fizetőképességét és megnyitná az utat az újrakezdés előtt is – mutatott rá Kunibert Raffer közgazdászprofesszor azt APA hírügynökségnek adott interjúban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.