A montenegrói televízióban csütörtök este bemutatott interjújában az elnök arra a kérdésre, hogy ellátogat-e majd a bosznia-hercegovinai Srebrenicába, és elítéli-e majd a népirtást, Nikolić azt válaszolta, hogy erre valószínűleg nem fog sor kerülni, mivel ezt az elődje (Boris Tadić) már megtette.
Leszögezte emellett, hogy „nem volt népirtás Srebrenicában”. „A szerb nép egyes tagjai – mondta –- nagy bűnt követtek el a boszniai városban, amiért fel kell kutatni, el kell ítélni, meg kell büntetni őket. Koszovóval kapcsolatban Tomislav Nikolić kijelentette, nincs olyan szituáció, amelyben elismerné a független Koszovót. „Vannak dolgok az életben, amelyeket az ember nem tehet meg” – fogalmazott.
Egykor csetnik vajda
A jelenlegi szerb elnök pályafutásának első két évtizedét különféle szélsőséges nacionalista pártokban töltötte. Korábban az egyebek mellett Bosznia felére és Horvátország harmadára kiterjedő Nagy-Szerbia elkötelezett harcosa volt, aki beléptette volna hazáját az Orosz–Belorusz szuperállamba, hogy harcra keljen az Egyesült Államok és az EU hegemóniája ellen. 1993-ban még azzal büszkélkedett, hogy személyesen Šešelj nevezte ki csetnik vajdának, mert Szlavóniában megmutatta, miként kell harcolni a szerbség ellenségeivel. Mára „feledékennyé” vált, csak arra emlékszik határozottan, hogy jelen volt a harctéren, ám egyetlen lövést sem adott le.
A karizmatikusnak és energikusnak a legjobb akarattal sem nevezhető Nikolićnak akkor is csupán a másodhegedűsi szerep jutott, amikor a radikális párt 1999-ben csatlakozott a szerbiai, majd a jugoszláviai kormánykoalícióhoz: mindkét kabinetben miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A szocialistákkal való szövetség megkötésében nem akadályozta meg, hogy hat évvel korábban, a baloldali párt országlása idején három hónapra börtönbe zárták, mert részt vett egy engedély nélküli tüntetés megszervezésében.
Az államfő közölte, hogy jó kapcsolatokat kíván ápolni mindenkivel a térségben, s a lehető legjobb kapcsolatokat Montenegróval. Azt ígérte, mindent elkövet azért, hogy Szerbia és Montenegró kiválóan együttműködjön, de nem fog hallgatni, ha a szerbek jogait megsértik Montenegróban. Szerinte a montenegrói kormánynak egyenlő partnerként kell elfogadnia a szerbeket, mert ez az egyetlen módja az ország előrehaladásának.
Tomislav Nikolić megjegyezte, hogy Montenegrónak nem kellett volna elszakadnia Szerbiától, de mivel ez megtörtént, elismeri független államnak. „Nem ismerem el azonban a szerbek és montenegróiak közti különbséget, mivel az nem létezik” – tette hozzá.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amelyet a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a „Skorpiók” néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban.
A hágai Nemzetközi Bíróság határozata értelmében a srebrenicai mészárlás népirtásnak minősül, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak. A vérengzést azonban mégsem akadályozta meg, annak ellenére, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen. A mészárlás számos esetben érintett kiskorú gyermekeket, nőket és idősebb polgárokat. A Srebrenicában eltűnt vagy meggyilkolt személyek listája, amit az Eltűnt Személyek Szövetségi Bizottsága állított össze, ez idáig 8373 nevet tartalmaz.
Forrás: Wikipedia
Új feszültségek forrása lesz a kijelentés
Bakir Izetbegović, a bosznia-hercegovinai háromtagú kollektív államelnökség bosnyák tagja és soros elnöke pénteken az Anadolu török hírügynökségnek adott nyilatkozatában – vélhetően még nem ismerve Nikolić előző esti interjúját – úgy látta, hogy az új szerb elnök hozzájárul majd a térségen belüli megbékéléshez, a kormányközi kapcsolatok megszilárdításához, elősegíti a térség közös európai integrációját. Miután azonban értesült Nikolićnak a srebrenicai eseményekkel kapcsolatos állásfoglalásáról, Izetbegovic már más hangvételű nyilatkozatot adott az AFP hírügynökségnek.
A népirtás tagadása a muzulmán vezető szerint korántsem az együttműködést és a bizalom helyreállítását segíti, hanem éppen ellenkezőleg, újabb félreértések és feszültségek forrása lesz a térségben. Nikolic álláspontja – hangsúlyozta Izetbegović – kétséget ébreszt a szerb vezető Európa-barát nyilatkozatai iránt, kérdésessé teszi, hogy valóban korrekt kapcsolatokra törekedne a régióban.
Mint ismeretes, tizenhat év után, 2011-ben először tudtak úgy megemlékezni a boszniai Srebrenica körüli vérengzésekről, hogy a több mint nyolcezer bosnyák mozlim férfi és fiatalember haláláért felelős személyek – Radovan Karadzsics egykor boszniai szerb elnök és Ratko Mladić volt boszniai szerb parancsnok – közül mindketten Hágában várják a nemzetközi törvényszék ítéletét. Szarajevó főutcáján idén áprilisban 11 541 vörös széket állítottak sorokba, így emlékezve a balkáni polgárháború kitörésének 20. évfordulójára és annak halálos áldozataira.
