José Manuel Barroso szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalva a banki, illetve a fiskális unió kiépítését nevezte a javaslatok egyik elemének, megemlítve a szolidaritás elvének megerősítését. Jelezte azt is, hogy egyes lépések további szerződésmódosítást igényelhetnek. Hangsúlyozta: az euróövezeten belüli együttműködés szorosabbra vonásának szükségességét a zónán kívüli államok is elismerik, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ne vezessen megosztottsághoz a 27 tagállamon belül. Hozzátette, tiszteletben kell tartani az érintett tagállamok azon jogát is, hogy bizonyos szabályok érvényesítéséből kimaradhatnak.
A legkonkrétabb javaslatok között Barroso megemlítette a nemrégiben bemutatott foglalkoztatási csomagot, az Európai Beruházási Bank tőkéjének célzott növelését, az úgynevezett beruházási projektkötvények kibocsátását, továbbá az őszre tervezett új bankfelügyeleti és betétgarancia-előterjesztést és az uniós belső piac további egységesedését szolgáló újabb intézkedéscsomagot.
A siker a tagországokon múlik
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az erőfeszítések eredményessége elsősorban a tagországokon múlik majd, ezért is kiemelten fontos szerinte a tavaly óta működő új együttműködési mechanizmus érvényesítése a gazdaságpolitikák és nemzeti reformok összehangolására.
A június 28–29-ei brüsszeli csúcstalálkozón kiemelt téma lesz a 2014–20 közötti uniós költségvetés is, amelyet Barroso kulcsfontosságúnak nevezett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének szempontjából; ezzel Nicolai Halby Wammen, az európai uniós ügyek dán minisztere, a soros EU-elnökség képviselője is egyetértett. Mint mondta, egy átfogó csomagról tárgyalnak majd, amelynek elemei összességében milliós nagyságrendben teremthetnek munkahelyeket az EU-ban.
Az új keretköltségvetésről
Wammen megerősítette, hogy eredeti célkitűzésének megfelelően a hónap végén a dán elnökség leteszi az asztalra azt a keretköltségvetés-tervezetet, amely reményeik szerint a végső megállapodás valamennyi elemét tartalmazza már. Összegszerű javaslatot azonban az elnökség nem fog tenni – mondta, megerősítve azt is, hogy a cél a teljes megállapodás elérése az év végére.
Az új keretköltségvetéstől az remélhető, hogy jobban megfelel az unió előtt álló mai és jövőbeli kihívásoknak, és nagyobb figyelmet szentel a növekedésnek és munkahelyteremtésnek – fogalmazott a dán miniszter.
Magyarok Strasbourgban
A strasbourgi plenáris vitában felszólaló magyar képviselők közül Bokros Lajos (MDF) kijelentette: mindenki egyetért abban, hogy a gazdasági szigor mellett a növekedés élénkítésére is szükség van az unióban. Rámutatott ugyanakkor, hogy a kormányzati akciók a növekedésre csak közvetett módon tudnak hatást gyakorolni, elsősorban a megfelelő üzleti környezet megteremtésével, valamint az emberi és egyéb erőforrások fejlesztését célzó befektetésekkel. A magánszektor tud fenntartható munkahelyeket teremteni, segítve ezzel a növekedést is.
A magyar képviselő úgy vélte, hogy az uniós keretköltségvetés akkor tud hozzájárulni a növekedést célzó erőfeszítésekhez, ha a forrásokat befektetésekre, valamint a versenyképességet és termelékenységet növelő kezdeményezésekre koncentrálja.
Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között arra emlékeztetett, hogy a 2014-től életbe lépő új, többéves költségvetési időszakban az Európai Bizottság által javasolt számítási módszer szerint Magyarország korábbi uniós fejlesztési forrásainak egyötödét elveszítené. Azt javasolta, hogy a felzárkóztatási támogatások bruttó hazai össztermékhez viszonyított felső szintje mellett egy alsó szintet is határozzanak meg, amelynél kevesebb forráshoz egy tagállam sem juthat.
A parlament döntött
Az EP szerdán végül megszavazta álláspontját a 2014–2020 közötti költségvetésről. Erről kiadott közleményében Surján László (KDNP) kiemelte, hogy a parlament „kiáll az uniós költségvetési források hatékonyabb felhasználása, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedést ösztönző beruházások támogatása mellett”. Hozzátette, hogy ezek a célok csak a kohéziós politika szerepének megtartásával érhetőek el.
„Mivel az unió régiói között a fejlettségbeli eltérések nagyobbak, mint valaha, a parlament hatékony és eredményes kohéziós politikát követel. Ezért a területre fordított uniós források nem csökkenhetnek, legalább a 20074–2013-as időszak szintjét meg kell őrizni” – áll a közleményben.
