A világnak akart üzenni az amerikai mészáros?

Tragikus mészárlásba torkollott az Egyesült Államokban a legújabb Batman-film bemutatója. A Hír TV és az MNO szakértőket szólaltatott meg.

A huszonéves elkövető üzenni akart a világ számára – vélekedett Végh József kriminálpszichológus a Hír TV-ben. Ismert, pénteken 12 embert megölt, másik 50-et pedig megsebesített egy ámokfutó a Sötét lovag: Felemelkedés című Batman-film bemutatója közben az Egyesült Államokban, a Colorado állambeli Denver egyik mozijában. A férfi a moziterem vészkijáratán tört be, eldobott két könnygázgránátot, majd miután azok felrobbantak, leadott egy lövést a levegőbe, ezután pedig szó nélkül elkezdte lemészárolni a mozi közönségét – számoltak be szemtanúk a 9news.comnak. A teljesen feketébe öltözött, gázmaszkos, golyóálló mellényes férfi válogatás nélkül lőtt. Egy másik szemtanú szerint az elkövető egy „shotgun”-t (vadászpuskát) használt. Sokan a lövöldözésről először azt hitték, hogy a filmbemutató része.

Időközben az amerikai média megnevezte az elkövetőt. A hírek szerint a 24 éves James Holmes követte el a rémtettet, akit őrizetbe vettek.

A kriminálpszichológus elmondása szerint valamilyen korábbi sérelméért próbálhatott elégtételt venni a mészáros. Végh József hozzátette, hogy valószínűleg azért nem választotta az öngyilkosságot, mert további politikai vagy ideológiai nézeteket akar megosztani. A szakember paranoid-skizoid személyiséget valószínűsít az elkövetőnél. Végh „elrontott kommunikációnak” minősítette a rémtettet, melyre nem lehet felkészülni – tette hozzá. A férfi célja a minél nagyobb figyelemfelkeltés volt, erre utal az is, hogy válogatás nélkül lőtt.

Német Zsolt biztonságpolitikai szakértő is a média szerepét emelte ki. Az ilyen és hasonló elkövetők a sajtón keresztül válhatnak példaképpé – vélekedett –, ugyanakkor elmondása szerint az esetek kivédhetetlenek az elkövető magányos volta miatt. Kockázati társadalomban élünk, mely tele van olyan eszközökkel, amelyekkel hasonló rémtetteket lehet végrehajtani, akár az interneten is hozzájuthatunk bombareceptekhez – tette hozzá.

Hol követnek el több ilyen bűncselekményt?

Orosházi Józsefné agressziókutató óva intene, hogy egy adott esemény mélyebb ismerete nélkül messzemenő következtetéseket vonjunk le. Szerinte igazából magát az elkövetőt kellene ismerni ahhoz, hogy pontosan megítélhessük a helyzetet.

– Egy ilyen tragédia előfordulása nagyban függ a társadalmi berendezkedéstől, de még azt sem lehet mondani pontos statisztika hiányában, hogy az ilyen típusú esemény a jóléti államokban gyakoribb-e – mondta el az MNO-nak a pszichológus. Orosháziné szerint Magyarországon szerencsére még nem torlódtak fel hasonló típusú bűncselekmények, de hangsúlyozza: „még nem”. Ahol a fegyverhasználatot lehetővé teszik a törvények, ott biztosan gyakrabban előfordul ilyen. Ismert mondás, hogy ha a színpadon megjelenik egy fegyver, akkor az előbb-utóbb el fog sülni, az élet éppen ilyen. Lőfegyverrel a kézben ráadásul sokkal „könnyebb” ilyet elkövetni, mert nincs meg a testi kontaktus a tettes és az áldozat között – fogalmazott Orosházi Józsefné.

Kisebbségrendűségi érzés lehet a háttérben

Hogy honnan „kerülnek elő” ezek a bűnözők? Kérdésével az MNO a kriminálpszichológushoz fordult – Bilkei Pál amondó, kettő- plusz egyféle indíttatásból vetemedik valaki ilyesmire. – Vannak egyrészt a fanatikusok, akik politikai vagy vallási indíttatásból, vagyis külső hang hatására követnek el ilyen cselekményeket. A vallási indíttatás a keleti kultúrákban jellemző, ott ugyanis a keresztény kultúrkör értékvilágával ellenkező módon csak az számít, ami a halál után van. A politikai fanatizmus képviselőiben az van benne, hogy „meg kell váltani a világot”.

Ha nem külső indíttatás vezérel egy ilyen bűnözőt, Bilkei szerint súlyos kisebbrendűségi érzés áll a háttérben, ilyenkor jellemzően az utolsó lövéssel magával is végez az elkövető. Ebbe a sorba illeszkednek azok a történések is, amikor valaki a Szabadság híd tetejéről veti magát a mélybe. Hogy van-e vészjelzés? Bilkei szerint igen. – Az a helyzet, hogy jobban kéne figyelniük egymásra az embereknek. Breivik esetében is láttuk, ha a család idejében közbeavatkozik, nem történik meg a norvégiai tragédia. Abban az esetben ugyanis nem egyszeri elhatározás vezetett a tömeges halálhoz, hanem az előre kiterveltség és a hosszas készülődés. A kriminálpszichológus szerint viszont nem jelenthető ki az, hogy ez a bűnelkövetési típus a jóléti államokban fordul elő inkább, hisz maga az al-Kaida sem egy olyanból nőtt ki.

2011-ben nem csak Norvégia, de az egész világ megismerhette Anders Behring Breivik nevét. A 33 éves tömeggyilkos tavaly júliusban Oslóban és a norvég főváros közvetlen közelében fekvő Utøya szigetén összesen 77 emberrel végzett. Tettét azzal indokolta, hogy a gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni. Breivik pere több hónapja tart, az ítéletet nagyban befolyásolhatja a vádlott elmeállapotával kapcsolatos végső szakértői vélemény.

A legújabb sajtóinformációk szerint még idén augusztusban ítéletet hirdethetnek az ügyben és kiszabhatják a büntetést a gyilkosra., Anders Behring Breivik egyébként mára cáfolja, hogy beszámíthatatlan lenne, ami ellentétes az oslói államügyészség állásfoglalásával. Az ország törvényeinek értelmében Breivikre két út várhat. Amennyiben a bírói testület beszámíthatónak találja, a Norvégiában maximálisnak számító 21 év börtönnel sújthatják, ez azonban ötévenként – korlátlan ideig – meghosszabbítható. Ha viszont a gyilkost elmebetegnek nyilvánítják, akkor pszichiátriai intézetbe kerülne, ami a helyzetet ismerve erős ellenérzéseket váltana ki. Geir Lippestad, Breivik ügyvédje az oslói bíróság előtt mindenesetre azt mondta, védence a tettét kétséget kizáróan szörnyű és elképzelhetetlen kegyetlenséggel hajtotta végre.

Hogy mi szolgálhat a 2011-ben történt szörnyűség indítékául, a mai napig homály fedi. Az biztos, hogy az oslói robbantást és az Utoya szigetén történt lövöldözést megelőzően Breivik – az oslói ügyészség információi szerint – naponta átlagosan 6 órát és 50 percet töltött a World of Warcraft nevű sokszereplős internetes szerepjátékkal 2010 novembere és 2011 februárja között. Rasszista, szélsőségesen jobboldali indentitása pedig a gyermekkorában a muzulmánoktól elszenvedett megalázó élményeire vezethető vissza – állítja Breivik.

Az Utoya szigetén történt borzalmakról már a túlélők tanúvallomásai alapján szerzett tudomást a világ. Kiderült: sokan úgy élték túl az egészet, hogy halottnak tettették magukat. A mészárlás egyik túlélője szerint Anders Behring Breivik „gyáva kis alak”, ugyanis hátulról lőtte le néhány áldozatát, akiknek többsége 16 és 22 év közötti volt, de akadt közöttük 13 éves gyerek is.

A támadások után a terrorakcióknak maradandó hatásuk lesz Norvégia életére, de nem fogják megváltoztatni, s továbbra is ugyanazt a politikát képviselik majd, mint eddig – állítja Jonas Gahr Store, Norvégia külügyminisztere.