A köztársasági elnök megtekintette Jeruzsálem óvárosát, ahol a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám szent helyei is megtalálhatók. Első útja a Siratófalhoz, a judaizmus szent helyéhez, a rómaiak által lerombolt második zsidó templom maradványához vezetett, amelynek repedéseibe a vallásos zsidók a hagyomány szerint az Istennek szóló kéréseiket tartalmazó cédulákat helyezik.
A köztársasági elnök sétát tett a Jézus keresztútjának stációit megörökítő Via Dolorosán, majd rövid látogatást tett a jeruzsálemi osztrák (korábban osztrák–magyar) zarándokházban, ahol Bernadette Schwarz rektorhelyettes fogadta.
Ezután felkereste a Szent Sír-templomot, amelyen hat keresztény vallási közösség – a római katolikus, a görögkeleti, továbbá az örmény, a kopt, a szír és az etióp ortodox egyház – osztozik. A templom a keresztények hite szerint Jézus keresztre feszítésének, eltemetésének és feltámadásának helyén épült. Áder János este munkavacsorán vesz részt Simon Peresszel, Izrael Nobel-békedíjas államfőjével.
Az államfő kedden részt vesz és beszédet mond a száz éve született, a második világháborúban magyarországi zsidók százezreinek megmentésében részt vevő svéd diplomata, Raoul Wallenberg tiszteletére rendezendő megemlékezésen, amelynek házigazdája Reuven Rivlin, a knesszet, az izraeli törvényhozás elnöke. Jeruzsálemi tartózkodása alatt a köztársasági elnök ellátogat a Jad Vasem Intézetbe, a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontjába, és tiszteleg Wallenberg emlékfájánál, illetve a magyar embermentők emléktáblájánál. Áder szerdán Ciszjordániába is ellátogat: Betlehemben a palesztin miniszterekkel találkozik.
Meghívás Magyarországra
A magyar és az izraeli köztársasági elnök munkavacsorán vett részt egy jeruzsálemi szállodában.
Áder János a találkozó után magyar újságíróknak azt mondta: a két ország kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatai az elmúlt évtizedben töretlenül fejlődtek, a tudományos együttműködést azonban ki kell teljesíteni. Ezt azzal indokolta, hogy Izrael az utóbbi tíz évben olyan fejlődést ért el, olyan tudást és tapasztalatot szerzett például a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, amiből Magyarország is profitálhat, ez pedig mindkét fél érdeke.
Az államfő arról is tájékoztatott, hogy magyarországi látogatásra hívta Simon Pereszt, aki külügyminiszterként már járt Budapesten. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy 2008-ban Sólyom László látogatott Izraelbe, ő pedig első Európán kívüli kétoldalú tárgyalásait Jeruzsálemben folytatja le.
Izraeli államfő eddig kétszer utazott Budapestre: Hájim Herzog 1991-ben, Móse Kacav pedig 2004-ben, amikor beszédet mondott a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont megnyitóján.
A köztársasági elnök nyilatkozatában arra is kitért, hogy a Simon Peresszel folytatott megbeszélésük közvetlen, baráti hangú volt, noha először találkoztak, és nagy kettőjük között a korkülönbség: a most 89 éves izraeli politikust 1959-ben választották meg először parlamenti képviselőnek, abban az évben, amikor ő született.
A jeruzsálemi Dávid Király Hotelben tartott munkavacsorán izraeli oldalról részt vett Jaakov Niman igazságügyi miniszter is – akivel kapcsolatban Áder János megjegyezte, hogy magyar származású, szülei makóiak voltak –, magyar részről pedig mások mellett Szentgyörgyi Zoltán nagykövet és Hóvári János, a külügyi tárca globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.
Áder János a rendszerváltás óta – Göncz Árpád és Sólyom László után – a harmadik magyar köztársasági elnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben.
