Az USL dokumentuma egyebek mellett azzal vádolja az államfőt, hogy kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét, állandó társadalmi feszültséget provokált, megpróbálta megfélemlíteni a sajtót, és megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Basescu azt mondta: elismeri a parlament jogát, hogy a választók elé küldje őt, de elvárta volna, hogy ezt az USL a törvények betartásával tegye meg ezt.
Ezzel az elnök arra utalt, hogy a felfüggesztés előkészítése – a parlamenti házelnökök és az ombudsman lecserélése, az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása – a jobbközép ellenzék szerint az alkotmány és a házszabály megsértésével történt.
A felfüggesztéssel Basescu szerint a kezdeményezők az USL ellenőrzése alá akarják vonni az állami intézményeket és elsősorban az igazságszolgáltatást, és ki akarnak bújni a 2009-es népszavazás előírásai alól (amikor a választók egykamarás parlamentre való áttérésről és a parlament létszámának csökkentéséről döntöttek).
Konjunkturális cél is van
„Van egy konjunkturális céljuk is: az USL miniszterelnökét már egész Európában és a tengerentúl is »copy-paste kormányfőként« ismerik. Ugye, jól jön, ha egy ilyen probléma homályba szorul az államfő felfüggesztése miatt” – tette hozzá az államfő. Basescu szerint téved az USL, ha azt hiszi, hogy visszahozhatja a 2004 előtti állapotokat és ellenőrzése alá vonhatja a korrupcióellenes ügyészséget, a legfelsőbb bíróságot és a legfőbb ügyészséget.
Az államfő szerint nyilatkozatokat és nem tetteket rónak fel neki a felfüggesztési dokumentumban – holott neki is ugyanolyan mentelmi joga van a politikai nyilatkozatok megfogalmazásában, mint a törvényhozóknak.
Egy kéréssel is előállt Basescu
Basescu beszéde végén azt kérte a törvényhozóktól: a leváltásáról megszervezendő népszavazással egy időben írjanak ki népszavazást az alkotmánymódosításról is, legalább arra vonatkozóan, hogy Románia áttér az egykamarás parlamentre és a parlament létszámát 300 főre korlátozzák.
A parlament együttes ülése megszavazta, hogy pénteken délig várja az alkotmánybíróság álláspontját a felfüggesztési dokumentumról. A plénum szavazattöbbséggel elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy a parlament bizottságot alakítson, amely kivizsgálja a felfüggesztési dokumentumban felsorolt vádakat.
A román államfő felfüggesztéséről a törvényhozók többségi szavazatával dönthet a kétkamarás parlament együttes ülése: ebből a célból egy második együttes ülést fognak összehívni, amikor a honatyák szavaznak a felfüggesztésről. Az USL reményei szerint erre pénteken kerülhet sor.
Senkinek nem áll jogában
Tőkés László a romániai helyzet kapcsán szerdán úgy fogalmazott, senkinek nem áll jogában lerombolni azokat az értékeket Romániában, amelyekért 1989 decemberében romániai polgárok százai ontották vérüket és áldozták életüket.
Vita Strasbourgban
A strasbourgi plenáris ülésen már hétfőn több román képviselő aggodalmát fejezte ki az országukban tapasztalt fejlemények miatt az egyperces (napirend előtti) felszólalások során. Este vita alakult ki a fő pártcsoportok között, és ennek nyomán az EP elutasította a néppártnak azt a javaslatát, hogy a helyzetről napirendi pontként vitázzanak. A magyar delegációk közül a néppárti (Fidesz–KDNP) a Magyarországról szóló plenáris vitával párhuzamot vonva kettős mércével vádolta az európai baloldalt, az MSZP erre azzal reagált, hogy a Fidesz haszonszerzésre használja fel a romániai magyarság helyzetét.
