Itt kezdődött a magyar forradalom

Navracsics Tibor felavatta az 1956-os magyar forradalom alatt és után nyújtott lengyel segítséget megörökítő emléktáblát.

tt
2012. 07. 12. 19:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A toruni egyetem Collegium Maius épületének falán elhelyezett gránittábla a lengyel kivitelezők nagy anyagi segítségével, a varsói Magyar Kulturális Intézet és igazgatója, Tischler János történész kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával készült. Az avatás ünnepi keretét adó egynapos magyar rendezvény – kiállítás és koncert – megszervezésében a magyar nagykövetség is jelentős szerepet vállalt.

A Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász szülővárosában rendezett esemény mintegy száz résztvevőjét a miniszterelnök-helyettes mellett Michal Zaleski, a város polgármestere és Andrzej Radziminski, az egyetem rektora is köszöntötte.

A szolidaritás indította el

Navracsics Tibor ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Két nemzet barátsága olyan, mint két ember barátsága, mindennap tenni kell érte, hogy fennmaradjon és erősödjön.” 1956-ot a magyar–lengyel barátság XX. századi történetében az egyik legkiemelkedőbb példának nevezte, utalva arra, hogy „a magyar forradalom valójában (…) Lengyelországban kezdődött”, mert a lengyel események iránti szolidaritás indította el az október 23-i magyarországi tüntetést. Azt is kiemelte, hogy a forradalom „egyik szála is itt (Lengyelországban) ért véget”, amikor „a jó szándékú lengyel polgárok önzetlenül pénzt és vért gyűjtöttek” a magyarok számára.

Vért és pénzt gyűjtöttek

A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyarokat és lengyeleket igaz, tartós barátság köti össze, amely nemcsak a hivatalos kapcsolatokban, de a civil közösségek és a városok közötti kapcsolatokban is érvényesül. 1956 őszén Torun lakói – a lengyel társadalom egészéhez hasonlóan – vért és pénzt adtak, illetve élelmiszert gyűjtöttek a magyar forradalmárok számára. A segélyakciót elsősorban a Kopernikusz Egyetem hallgatói és dolgozói szervezték. Önkéntesek magyar árva gyermekek örökbefogadására is jelentkeztek, de erre végül nem került sor.

A toruni diákok 1956. november 5-én Magyarországot támogató nagygyűlést rendeztek az egyetemen. A belbiztonsági hivatal jelentése szerint követelték a szovjet hadsereg kivonását Lengyelország és Magyarország területéről, tiltakozó tüntetést kívántak szervezni és háromnapos gyászt hirdetni a magyar események miatt. A tömeggyűlés mintegy 1400 résztvevője határozatot fogadott el arról, hogy az egyetem Collegium Maius épületét feldíszítik a két ország nemzeti lobogóival, melyeket a gyász jeléül félárbocra eresztenek. Ezenkívül egy lengyel–magyar baráti társaság megalakításáról is szó esett, valamint tíz magyar diák térítésmentes felvételéről az egyetemre. Követelték továbbá az összes külföldi rádióállomás zavarásának megszüntetését.

Levéltári kiállítás és zongorahangverseny

A csütörtöki magyar nap keretében Navracsics Tibor megnyitotta a toruni állami levéltár Hungarica kiállítását is, amelyen a város középkorig visszavezethető magyar kapcsolataira utaló emlékeket mutatták be. A rendezvénysorozatot este Szilasi Alex zongoraművész Chopin és Liszt – a két géniusz című ünnepi koncertje zárja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.