Az elsőként meghallgatott tanú, a most 34 éves boszniai muzulmán Elvedin Pasic 1992 novemberében, a boszniai háború kezdetén a Grabovica nevű észak-boszniai faluban élte túl mintegy 150 ember lemészárlását. Pasic felidézte a történteket, a nem szerb lakosság ellen indított hajtóvadászatot. Elmondta, hogy az ő családjában is különválasztották a férfiakat, majd százötven embert kivégeztek. Kitért arra, hogy a háború előtt a térségben békében éltek egymással a különböző nemzetiségű emberek, ő maga is sok szerb gyerekkel együtt járt iskolába, barátok voltak, közösen töltötték a nyarakat. Derült égből villámcsapásként érte őket, amikor a szerb tüzérség lőni kezdte a falujukat, és hirtelen mindenki pánikszerűen menekülni kényszerült.
Hosszú a tanúk listája
A sorban következő tanú David Harland ENSZ-tanácsadó lesz, aki Szarajevó ostromáról beszél majd. A városra 1993 és 1995 között – egy 1994-es tűzszünet átmenetileg nyugalmas időszakait leszámítva – naponta átlagosan mintegy ezer tüzérségi lövedék csapódott be.
Szintén a tanúlistán található a holland Eelco Koster, aki az 1995. júliusi srebrenicai mészárlás idején az ENSZ békefenntartó katonájaként szolgált a térségben. A boszniai szerb csapatok, miután lerohanták a srebrenicai enklávét, amelyet képtelen volt megvédeni a mintegy 450 kéksisakos, a második világháború utáni európai történelem legnagyobb vérengzését követték el a helybéli férfilakosság körében.
Mladić tagad
A hágai törvényszék ügyészei által összeállított vádirat szerint Mladić annak idején elrendelte Boszniában a módszeres „etnikai tisztogatást”, a muszlimok, horvátok és más nem szerb lakosok kiűzését. Azt is felróják neki, hogy túszul ejtett ENSZ-katonákat, és „élő pajzsként” használta őket. A boszniai szerbek volt katonai parancsnoka tagadja bűnösségét.
