A Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Portugália által támogatott határozattervezet szerint az ENSZ-megfigyelők (UNSMIS) mandátumát meghosszabbítanák 45 nappal, és Kofi Annan béketervére az ENSZ alapokmány 7. fejezete vonatkozna. Ez felhatalmazná a 15 tagú BT-t arra, hogy adott esetben diplomáciai, gazdasági és katonai intézkedéseket foganatosítson.
Kína már közölte, hogy egyetért a misszió meghosszabbításával, de az ország állandó ENSZ-képviselője hozzátette: országa számára „komoly gondot” okoz a brit javaslat által tartalmazott 7. fejezet kiterjesztése Szíriára. Peking a Moszkva által köröztetett tervezetben foglaltakkal ért egyet. Ez a tervezet elutasítja az említett intézkedéseket.
Egy ország vezetésének leváltása külföldi beavatkozással – a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében – rendkívül igazságosnak és felelősnek tűnő szándék, fogalmazott a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao), de megjegyezte, „vajon nem jelentett-e humanitárius katasztrófát az iraki rezsimváltás utáni támadások, bombázások megállíthatatlan sorozata?”. Az újság emlékeztetett a Líbiában történtekre is, és úgy véli: nincsenek olyan nemzetközi egyezmények, amelyek felruháznak külföldi vezetőket arra, hogy leváltsák vagy kinevezzék más nemzetek vezetőit.
Éles konfrontáció küszöbén áll a Nyugat és Oroszország?
„Információink szerint mindenekelőtt a Kreml az, amely kemény vonalat képvisel Szíria ügyében” – olvasható a Kommerszant című orosz újságban. ”A Kofi Annan, az ENSZ és az Arab Liga megbízottja és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti tárgyalás előestéjén Szergej Lavrov, a diplomácia vezetője egy sor példátlanul kemény nyilatkozatot tett” – idézte fel a napilap, utalva az orosz külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén elhangzottakra.
Az újság kitért arra, hogy Lavrov zsarolással vádolta meg a Nyugatot, és megismételte, hogy Moszkva a nemzetközi jog alapján elutasít minden olyan beavatkozást, amely Bassár el-Aszad szíriai elnök távozását eredményezhetné.
A Vedomosztyi című orosz napilap kedden arról írt, hogy Oroszország álláspontja a líbiai válság óta élesen megváltozott. Az újság emlékeztetett rá, hogy „pontosan egy évvel ezelőtt, amikor a polgárháború a tetőfokára hágott nem Szíriában, hanem Líbiában, akkor maga Lavrov jelentette ki a líbiai vezetővel kapcsolatban, hogy Kadhafinak mennie kell, nincs helye az új Líbiában”.
„A nemzetközi jog nem változott azóta” – jegyezte meg a Vedomosztyi, hozzátéve hogy „Oroszország az, ahol változás történt”. A lap hangsúlyozta, hogy „most Vlagyimir Putyin az, aki a kormányrúdnál van”. Az orosz elnök úgy véli, hogy „a vezetőknek joguk van minden lehetséges eszközzel megőrizni hatalmukat, gondoljon bármit a nemzetközi közösség” – olvasható a lapban, amely rendszeresen bírálja a Kreml politikáját.
Menekültáradat
Április óta csaknem háromszorosára, több mint 112 ezerre nőtt azoknak a szíriai menekülteknek a száma, akik az ENSZ-hez fordultak segítségért – közölte a világszervezet menekültügyi hivatala. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) nyilvántartása szerint a nők és gyerekek teszik ki a háromnegyedét azoknak a szíriaiaknak, akiket regisztrált vagy segített Irakban, Jordániában, Libanonban és Törökországban.
Adrian Edwards, a UNHCR szóvivője kedden Genfben közölte, hogy a tényleges szám valószínűleg jóval magasabb, és sok szíriai menekült teljes mértékben a humanitárius segélytől függ. Mint mondta, adataik szerint legkevesebb 40 ezer szíriai keresett menedéket Törökországban, Jordánia 33 400 menekültet fogadott be, 30 900 érkezett Libanonba és 7900 Irakba.
