Az Európai Bizottság (EB) január 17-én három ügyben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény, mely „a jegybank elnökének fizetését” érintette .
A jegybanktörvény módosításának tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, a frankfurti székhelyű pénzintézet hivatalos válaszára egészen június végéig kellett várni, csak ezután szavazhatott a parlament az új tervezetről, amit már április közepén benyújtottak az Országgyűlésnek.
A brüsszeli közlemény szerint „a döntés meghozatalára azt követően kerülhetett sor, hogy a Magyar Országgyűlés – összhangban az április 24-én tartott találkozón Orbán Viktor miniszterelnök által José Manuel Durao Barroso bizottsági elnöknek tett ígéretekkel – július 6-án elfogadta a jegybankról szóló törvény módosítását”.
A bizottság mindazonáltal azt is jelezte, hogy „most alaposan megvizsgálja az MNB függetlenségének tiszteletben tartására vonatkozó ígéretek betartását”. „Meg fogja vizsgálni azt is, hogy az új pénzügyi tranzakciós illeték hatályának az MNB egyes monetáris politikai eszközeire való kiterjesztése összeegyeztethető-e a szerződéssel” – tette hozzá közleményében a bizottság.
Hiteles szakpolitikai párbeszéd
A közlemény arra is kitér, hogy „megérkezett Budapestre az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös küldöttsége (amelynek munkájában az Európai Központi Bank megfigyelőként vesz részt), hogy megkezdjék a tárgyalásokat a magyar hatóságokkal egy elővigyázatossági pénzügyi támogatásról”. Ezzel kapcsolatban „a bizottság számít a hatóságok közreműködésére egy hiteles szakpolitikai párbeszéd kialakításában, amely a most útjára indított tárgyalások sikerességének záloga”.
Az előzményeket felsorakoztatva a közlemény emlékeztet arra, hogy „az alaptörvény módosítása már korábban hatályon kívül helyezte az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek 30. cikkét, amely lehetővé tette a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv és az MNB összevonását”. A július 6-án megszavazott új jegybanktörvény immáron magában foglalja azokat a legfontosabb elemeket, amelyeket az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás során hiányolt, és amelyek a három intézmény (a bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az EKB) részéről a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások lebonyolítására létrehozott munkacsoportban is megfogalmazódtak.
Köteles megküldeni
A főbb módosítások a végrehajtási hatásköröknek a monetáris tanács és az igazgatóság közötti megosztását érintik. Törölték azt a rendelkezést, amelynek értelmében az MNB köteles megküldeni a monetáris tanács üléseinek napirendjét a kormány számára. A módosított jogszabály értelmében a kabinet képviselője nem vehet részt a szóban forgó üléseken, és hatályon kívül helyezték a törvény azon paragrafusát is, amely szerint a monetáris tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetésekor. A bizottság megítélése szerint e rendelkezések sértették az Európai Unió szerződéseinek (az EUMSZ 130. cikkének és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 14. cikkének) függetlenségi követelményeit – áll a közleményben.
