Az Európai Uniónak legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége a migrációs válság kezeléséhez, az elégtelen fellépés következményei azonban ennél is költségesebbek, a krízis ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent az európai integráció számára – figyelmeztetett a magyar származású amerikai üzletember csütörtökön Brüsszelben.
Az Európai Parlament költségvetési, külügyi, fejlesztési, valamint belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán kiemelte: a közös menekültpolitika kialakításához jelenleg nincs meg a kellő bizalom az Európai Unióban, azt hosszú és fáradságos munkával újra kell építeni, ennek viszont a „pénzügyi források fájó hiányának” kezelésével kell kezdődnie.
Mint mondta, az uniós intézményeknek minden elérhető forrást meg kell mozgatniuk, az EU ugyanis nem élheti túl a válságot a jelenlegi költségvetéssel. Az erőfeszítések finanszírozására hosszú távon új adókat kell kivetni, rövid távon pedig a fel nem használt alapokat kellene alkalmazni – vélekedett.
A nagybefektető a menekültválság költségvetési hatásairól szóló ülésen megjegyezte: a közös agrárpolitika 38, a kohéziós támogatások pedig 32 százalékát teszik ki az Európai Unió összköltségvetésének, és szerinte ezeket jelentősen csökkenteni kellene. Úgy vélekedett, az uniós agrártámogatási rendszernek elhibázott az egész koncepciója, és a kohéziós politikának is megvannak a maga negatív hatásai.
Az unió saját forrásainak létrehozása kapcsán Soros György kijelentette, jónak tartja a páneurópai benzinadó ötletét, amelynek kivetésére a német pénzügyminiszter tett javaslatot a menekültválság megfelelő kezelése érdekében.
A milliárdos a hitelfelvételt is járható útnak tartja. „Mikor kellene bevetni az Európai Unió lehető legmagasabb szintű, „AAA” adósbesorolását, ha nem akkor, amikor az EU-t halálos veszély fenyegeti?” – tette fel a kérdést.
Soros György szerint Angela Merkel német kancellár erkölcsi bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor megnyitotta Németország határait a menekültek előtt, ez a döntés azonban sajnos nem volt kellőképpen átgondolt, nem számoltak azzal, hogy az ösztönző hatást gyakorol majd az illegális bevándorlásra.
Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító múlt csütörtöki népszavazás kapcsán arról számolt be, hogy az első reakciók után már nem tartja elkerülhetetlennek az EU szétesését. Mint mondta, „be kell látni a saját hibákat is, lehetőségként kell megragadni a brexitet, amelynek nyomán újra ki kell találni az Európai Uniót“.
