Karen Northshield sikeres személyi edzőként és jógaoktatóként dolgozott Brüsszelben. Tavaly március 22-én reggel a brüsszeli repülőtéren várakozott, Amerikában élő öccséhez indult. Nyolc óra előtt pár perccel tőle néhány méterre robbant az Iszlám Állam egyik öngyilkos merénylőjének bombája. – Hirtelen minden elsötétült, erős, égett szagot éreztem, majd lángoló testeket láttam. Sokáig feküdtem ott azt ismételgetve: meghalok, meghalok – nyilatkozta a napokban a De Standaard című belga lapnak. – Éreztem, hogy nagy a baj, az egyik lábamat nem tudtam megmozdítani – tette hozzá. Mire kórházba került, háromszor állt le a szíve. Egy háborús sérülésekre specializálódott orvos szerint Karen állapota olyan volt, mintha az iraki vagy az afganisztáni csatamezőn harcolt volna. – Azt mondták a családomnak, ezt nem fogom túlélni. De túléltem, bár nem mondhatnám, hogy ettől nagyon boldog vagyok.
Karen az egy évvel ezelőtti terrortámadás utolsó áldozata, aki a mai napig nem hagyhatta el a kórházat. A korábban aktív, sportos életet élő, 31 éves nő nem tud segítség nélkül járni, sőt ülni sem, egy fertőzés következtében gyomrának jelentős részét eltávolították. – Az elmúlt egy év iszonyú volt – nyilatkozta. – Senki nem érdemel ennyi szenvedést. Mindennap sírok, van, hogy egész nap.
Brüsszelben, a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metrómegállónál Fülöp belga király, Charles Michel belga miniszterelnök és az elhunytak hozzátartozóinak részvételével egyperces néma csenddel emlékeztek meg a robbantások halálos áldozatairól. A várócsarnok előtt felállított emlékműnél Fülöp király koszorút helyezett el az áldozatokra emlékezve, a repülőtér egyik magas rangú alkalmazottja pedig felsorolta az elhunytak neveit és nemzetiségüket. A királyi pár és a belga kormány képviselői ezt követően a Maelbeek metrómegállónál is koszorút helyeztek el. Az európai intézmények vezetőinek részvételével felavatták az egy évvel ezelőtt elkövetett merényletek áldozatainak emlékművét is az uniós központi intézményeknek otthont adó épületeknél található Schuman tér közelében. (MTI)
2016. március 22-én Belgium történetének legvéresebb terrortámadását szenvedte el. Nyolc óra előtt pár perccel két robbantás történt a brüsszeli repülőtéren, majd a harmadik detonáció 9 óra 11 perckor a Maelbeek és az Arts-Loi metróállomások közötti szakaszon. Harminckét halott és több mint háromszáz sebesült. A három dzsihadista elkövető is életét vesztette, mint kiderült, valamennyiüknek közük volt már a 2015. novemberi párizsi támadáshoz is.
A fizikai sérüléseknél azonban a lelkiek nehezebben gyógyulnak. A jelentések szerint a belga mentőalakulatok számos tagja a mai napig nem dolgozta fel az eseményeket, sokan közülük pszichiátriai kezelésre szorulnak, egy év elteltével is rémálmokkal küzdenek. De a város sem lesz már soha a régi. A támadást követő hetekben az emberek ugyan lassan visszaszivárogtak a tömegközlekedési eszközökre, helyreállt a repülőtér forgalma, ám a félelem megmaradt. A terrorfenyegetettség szintje a négyes skálán ma is hármas, azaz „súlyos”. Ma már a brüsszeli utcaképhez tartozik a négyes alakzatban vonuló terepszínű egyenruhás, felfegyverzett katonák látványa. A felmérések szerint a belgák idegenkedése az idegenekkel és különösen a muszlimokkal szemben erősödött, egyre kevesebben gondolják, hogy valaha is integrálhatók a bevándorlók tömegei. Így különösen a hírhedtté vált terrorista bázis, Molenbeek radikális rétegei. A kerület vezetése ugyan sokat tesz azért, hogy nevét tisztára mossa, de láthatóan vannak még gondok.
A megemlékezésekből Brüsszel EU-s negyede sem marad ki. Itt, a Schuman téren, a legfőbb uniós intézmények közelében helyezik el a terrortámadás emlékművét, a két húszméteres vízszintes fémsíkot, melyek találkozási pontjuknál hullámszerűen az ég felé törnek. – Megsebeztek, a földre rogytunk, mégis felállunk, és nemet mondunk az elviselhetetlenre – értelmezte művét az alkotó, Jean-Henri Compere. A főváros délkeleti szegélyén húzódó soignes-i erdőben a halálos áldozatokra emlékezve 32 nyírfát ültetnek. A maelbeeki állomáson emléktáblát avat Fülöp király és felesége, Matild. A brüsszeli repülőtéren 7.58-kor egy percre megáll az élet. A brüsszeli közlekedési társaság esetén pedig 9.11-kor a teljes metróhálózat leáll, s a sofőrök a szerelvények kürtjét nyomva üzennek: nem tudtok elnémítani bennünket, s szembeszállunk a gyűlölettel és a terrorral.
Lapunk telefonon kereste meg a brüsszeli terrortámadás két magyar sérültje közül azt a kormánytisztviselőt, aki a Magyar Állandó Képviseleten jogi szakdiplomataként dolgozott, és aki a Maelbeek metróállomás peronján szerzett életveszélyes sérüléseket. Az Igazságügyi Minisztérium alkalmazásában álló, név nélkül nyilatkozó férfi elmondta, azóta már hazatért, de még mindig táppénzen van, folyik a rehabilitációja. A robbanásban kilyukadt a tüdeje, eltört három bordája, sok vért vesztett. Az életmentő műtét alatt el kellett távolítani a lépét. A bordák utólagos helyretétele már a Varga Endre sebész professzor által vezetett szegedi traumatológiai klinikán történt, az ottani csapatnak köszönhető, hogy van remény a teljes tüdőkapacitása visszaszerzésére. (K. Á.)
