Pucoljunk!

Elkezdett esegetni az eső, és a szombat esti, hótól – kisgatyáig – elázás után döbbentem rá, hogy ezer éve nem pucoltam le Szamarat, pedig de megérdemelné már...! Tulajdonképpen abból, hogy nem úgy teljesít, ahogy pár hete, hónapja, már rájöhettem volna, hogy rá kell néznem.

Gyerekként vagy szülőként mindenki látott már ilyet: elő a slag, csap kinyit, spricc – és már nyomja is a szorgalmas és lelkes lurkó a dézsányi vizet a bringájára. Pedig de rosszul teszi! A kerékpárnak lelke van, olyan részekkel, amelyek a vízbe tunkolástól csak közelebb kerülnek a halálhoz. Ilyenkor, télidőben persze egyébként sincs is annyi esély a slagolásra (a szó szoros értelmében, persze...), és bár mondanám, hogy vigyük el a szervizbe generálpucerájra, mindig, de mindig a költséghatékony megoldások híve vagyok, már ahol lehet. És most lehet.

A gravitációs hatásoknak megfelelően föntről lefelé érdemes elkezdeni, és nagyon sok minden nem is kell hozzá a kis vízen és egy-két rongyon kívül. Ja, igen: amúgy „talpon” pucoljuk, ne fejre állítva, mert egyrészt úgyis elfelejtjük leszedni a kilométerórát, ami szét fog törni egy rossz mozdulattól, másrészt pedig beázik alulról az első lámpával/villogóval együtt.

Na, kérem, az alábbi dolgokat készítsük elő:

vödör
mosószeres víz (pár liter)
néhány rongy súrolókefe (és/vagy régi fogkefe!)
cipőfűző
olaj
(láncnyúlásmérő kaliber)

Lássunk hozzá – a kormánynál és a nyeregnél. Nem baj, ha először jó habosra nyomjuk a dolgot. A nyerget érdemes kivenni, mert saját tapasztalat, hogy az ülepem alatt barna pöttyös marad a nyereg alja, mert nem gondolok arra, hogy az is mocskos, hisz soha nem látszik – ideális esetben. Utána jöhet a teljes váz, a kerekek, a fékek, majd a hajtómű és a lánc a pedálokkal. (A kerekeket érdemes kivenni, ha nagyon alaposak akarunk lenni.) Lehet amúgy az egészet slagozással kezdeni, de nehéz bemérni azt, hogy mennyi víz jó a bicónak, és mennyi az, ami már sok. Ha nem ótvarosan mocskos a kerékpár, tényleg elég egy vödör víz. Ha penetránsan koszos, akkor három vödörnyi kell, és tíz rongy.

(kép: journal.goingslowly.com)

A kormány és a nyereg után következnek a bovdenek, amit lepucolás után nézzünk át, nem rojtos-e már, útközben megtapasztalni már késő. Kerekek: ha kivesszük, annyival vagyunk előrébb, hogy magát a kerékpárt alaposabban tudjuk kikefélni. Amikor itt tartunk, természetesen már nem az első, halálosan fekete ronggyal, szivaccsal próbálkozunk, nem szabad rá ezt sajnálni. Tehát a kerekek: a kerékpárnak ez a leglátványosabban megtisztuló része (a felnivel), gyönyörű lesz, ha kész lesz!

Még mindig a nedves fázisnál vagyunk, és jön az olajos része: lassan tekerjük az első kerekén álló bringa pedálját, és közben egy ronggyal óvatosan, de határozott mozdulatokkal leszedjük az összes régi zsírt. Ha nagyon ráérünk, itt jön be a cipőfűző a képbe, a láncszemeket egyenként át lehet vele húzni, olyan lesz, mint amilyennek annak idején a boltban megláttuk. A hajtóművet sajnos nem lehet száz százalékosan megtisztítani – kefével essünk neki –, innen ne sajnáljuk a vizet, de ne úsztassuk fél óráig se.

Nedves, mosószeres ruhával készen vagyunk, ideális esetben jó retkes mindkét kezünk az olajtól, de ne kezdjünk el ész nélkül zuhanyozni, hanem azonnal töröljünk le minden nedvességet a kerékpárról, merd megrágja a rozsda. Ha kész, jöhet a kenés, amit lehet egyrészt kerékpárolajjal csinálni (valaki étkezésivel szokta, szerintem „okos”, nagy idézőjellel). A kerékpárolajból sok kell, hogy az jó legyen, de a bringaboltban adnak ennél jobbat is, amiből kevesebb elég – a drágább megoldások tartósabbak is, ugyanis, ha gazdagon kenjük a hajtóművet, utána könnyebben kerül rá kilószám az utca pora. Gondoljuk át. Mit hagytunk ki? Ja igen, a pedált! No az nem egy nagyon érzékeny dolog, azt is leönthetjük és a csapágyat fogkefével átkenhetjük, szép lesz!

Ez csupán leírva tűnik soknak, aki egyszer túl van ezen csak ennyire átgondoltan, annak a második már gyorsabb lesz, a végén meg már jelentkezhet a McLarennél a nyalókás ember mellé sisakrostélyt pucolni 4,8 másodperc alatt.

Hajrá!
(Házi feladat: nézz utána, mi az a láncnyúlásmérő kaliber, amikor olajügyben érdeklődsz!)