A kassai kulturális főváros projekt beköszönte előtt Márai nem volt éppen agyonfordított szerző Szlovákiában, a szlovák Wikipedia adatai szerint mindösszesen három könyve jelent meg szlovákul, az első 2001-ben. Most ez is megváltozhat, a kulturális évre ugyanis a Kalligram Kiadó 15 kötetes Márai-életműsorozatot jelentet meg, 2013-ra 13 szlovák nyelvű Márai-könyv készül el a tervek szerint, és máskülönben is nagyon szépen jön felfelé a Márai-téma, ahogy közeledünk a kitűzött évhez. Elkészült a budapesti és a kassai, Márai életének fontos helyszínein végigvezető sétatérkép, és októberben megnyitották a felújított Márai Sándor Emlékszobát is Kassán, a rekonstrukció az Európa Kulturális Fővárosa Kassa 2013 nonprofit szervezet és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közös projektje alapján valósult meg, így már a jelentőségéhez méltó, korszerű múzeuma is van Márainak, még ha nem is a mai Magyarország területén.
A budapesti séta a kassainál (amely már nyár óta hivatalosan látogatható volt) valamivel rövidebb, mindössze hat helyszínes, és aki Budapesten ismerős, azt valószínűleg nem lepte meg igazán: Centrál, Margitsziget, Rudas-fürdő, Márai két budapesti lakhelye (a Rómer Flóris utcában és a Mikó utcában, ahol a szobra is áll), és végül egy talán kevésbé ismert, vagy a köztudatban inkább Krúdyhoz kötött helyszín, a Kéhli vendéglő. A szövegben csak egy helyen torpantam meg, amikor azt olvastam (a Mikó utcai házzal kapcsolatban, ahol Márai 1928-tól 1944-ig élt), hogy „a város felszabadításakor több bombatalálat és lövés érte egykori lakhelyét”. Márai későbbi sorsát is figyelembe véve ez a kifejezés egy kissé talán kínosan veszi ki magát.
