A Fővárosi Beszédjavító Intézet és a Színes Város Csoport a pályázattal elsősorban a magyar nyelv szépségére kívánja felhívni a figyelmet. A nevezés az Erzsébet téri Akvárium tetején található köztéri üzenőfalon (QB Project) keresztül zajlik. A nevező itt kirakja az általa legszínesebbnek ítélt szót, majd az őt és munkáját ábrázoló fotót elküldi a [email protected] e-mail címre. A kiírásra 18 éven aluli és 18 éven felüliek külön kategóriában jelentkezhetnek. A fődíj két darab hetijegy a 20. Sziget fesztiválra, a további díjazottak a program támogatói által felajánlott ajándékokat nyernek.
A Színes Város Mozgalom Magyarország honlapján olvasható ars poetica szerint Vásárhelyi Győző, vagy ahogy a világban ismerték, Victor Vasarely koncepcióját igyekeznek megvalósítani, amelynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és az emberek ne csak a galériákban találkozhassanak képzőművészeti alkotásokkal.
A legszínesebb magyar szó megtalálására indított kezdeményezésnek komoly előzményei vannak: 1933-ban maga Kosztolányi Dezső indított el hasonló szavazást a Pesti Hírlapban. A magyartanárok egyik kedvenc története ez, hiszen az első szavazás végeredménye szépen mutatja, hogy egy szó hangzásának szépsége és a szó jelentése nem feltétlenül járnak kéz a kézben. Mert igaz ugyan, hogy akkor a láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív és sír szavakat találták a legszebbnek az emberek, de Kosztolányinál a fülolaj szó volt a befutó, sőt, a nagy író a disznó szavunkat is igencsak szépnek találta.
Az akkori szavazást egyébként francia minta ihlette, ahogy azt Balázs Géza nyelvész egyik írásából megtudhatjuk. Ugyanitt arról is olvashatunk, hogy 1957-ben, vagy éppen 1991-ben mely szavakat találták a legszebbnek a szavazók. Messzemenő következtetéseket talán nem érdemes levonni – bár a '91-ben befutónak számító haza szót talán nem csak esztétikai okból nem javasolták a szavazók az ötvenes évek végén –, de úgy tűnik, a csillag szó népszerűsége töretlennek volt mondható, és ezt még a rendszerváltás viszonylag friss élménye sem befolyásolta.
A csillag az élbolyban végzett 2005-ben is, amikor az Egyszervolt.hu honlap hirdetett szószépségversenyt. Balázs Géza 2009-ben, a magyar nyelv éve alkalmából meghirdetett szavazásán pedig az édesanya mellett a lenolaj, édesem, fricska, cipőfűző, szerelem, pillangó, guriga, szeretlek és alkony szavak győztek. Ekkor a csúnya szóval „felejtős”, vagyis a leginkább mellőzésre érdemes szavakról is lehetett szavazni, ezen a listán már ott virít a celeb szó, olyan kifejezések társaságában, mint az izé, projekt, deviszont, lúzer, beinvesztál, igazándiból, tevőleges, ténykérdés és szapul.
Hogy némi útmutatást is adjunk azoknak, akik kedvet éreznek a pályázásra és bizalmatlanok a túlságosan is naprakész szavakkal szemben, ajánljuk a Tinta Könyvkiadó jóvoltából frissen megjelent Régi szavak szótárát. A borítón a kissé baljós „kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata” felirat olvasható, tehát ha innen választunk, akkor még egy olyan feledésre ítélt gyönyörű szót is megmenthetünk, mint amilyen az ordítás szinonimájaként használható bődít vagy az égív, mely a szintén mindig jó eséllyel induló – és 2005-ben a legszebb szavak közé választott – szivárvány rokon értelmű szava. Lesz miből válogatnunk, hiszen a szótár 19 250 címszót kínál.
