Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábban: Magyar Szabadalmi Hivatal) és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke, valamint Pohárnok Mihály formatervező még 2002-ben dolgozta ki egy olyan intézmény koncepcióját, amely a kortárs formatervezőknek adna megmutatkozási lehetőséget, valamint szakmai műhelyt. Bár a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ megnyitását az Európa-terv révén 2003 novemberére ígérte a Medgyessy-kormány, az intézmény csak hat évvel később kapott ideiglenes használatbavételi engedélyt az Erzsébet téri volt Volánbusz-pályaudvar épületére, amely 1977 óta élvez műemléki védettséget.
2006-ra tervezték a megnyitást, a felújítás akkorra el is készült, ám az épületet tervezési és kivitelezési problémák miatt nem lehetett átadni. A kormányváltás után a fenntartó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium végül úgy döntött, életet lehel az épületbe.
A kreatívipari központ 2011-ben nyitotta meg kapuit az Erzsébet téren. Mint az alapító okiratban megfogalmazták, az intézmény segíti a fiatal vállalkozások piacra lépését, támogatja a kreatívipari ökoszisztémát fejlesztő kezdeményezéseket, befogadó helyszínként pedig otthont ad a szakma legfontosabb eseményeinek. Két évvel később Navracsics Tibor akkori miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter jelentette be, hogy az addig nonprofit szervezetként működő intézmény 2014 januárjától kiemelt státust kap a Szépművészeti Múzeumhoz, a Müpához (korábban: Művészetek Palotája) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez hasonlóan.
Akkor a miniszter így beszélt az intézmény szerepéről: „A Design Terminál mindenkori küldetése felmutatni, hogy milyen Magyarországot szeretnénk: kreatív, innovatív, a tehetséget felkaroló országot. Hiszem, hogy Magyarországnak akkor van esélye Európában, ha nyitott tud lenni, úgy, hogy közben a nemzeti karakterét megőrzi. Ebben van óriási szerepe a Design Terminálnak, amelyet nem tudtunk volna útjára indítani, ha Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke nem segít a minisztériumnak és magának az intézetnek ebben a munkában. Bevezetett minket a jogkörökbe, szakmai tudásával támogatott minket. Az akkor megkezdett út most más formában folytatódik, hiszen a terminál január elsejétől önálló költségvetési szervvé válik. Független szellemi műhelyként tudja folytatni a jövőben azt a munkát, amelyet a magyar kreatívipar és innovativitás felkarolásáért már eddig is tett.”
A kreatívipari központ kiemelt intézményként közel egymilliárdos büdzséből gazdálkodhatott, ez a változás teremtett lehetőséget arra, hogy útjára indítsák az inkubációs programot. Ennek révén a divat, a formatervezés és az új médiatechnológia területén tevékenykedő kis- és középvállalkozások fejleszthették a menedzsment- és márkaépítési kompetenciájukat, vállalkozási ismereteiket, illetve a hazai és nemzetközi piacra lépésük megteremtésében és a szakmai befektetők megtalálásában is segítséget kaptak. Az évek alatt a Gombold újra! öltözéktervezői pályázat is kinőtte magát: tavaly már a párizsi divathét után és az isztambuli előtt rendezték meg Közép-Európa legnagyobb divatipari seregszemléjét, a Mercedes-Benz Fashion Week Central Europe-ot a Várkert bazárban, amelynek kiemelt eseménye volt a Gombold újra! pályázat. Erre a visegrádi négyek mellett már szerb és horvát tervezők is jelentkezhettek.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium átalakítása után is úgy látszott, biztos a Design Terminál jövője, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felügyelete alá került. 2016 elején azonban váratlanul ért mindenkit, hogy a kreatívipari központ is szerepelt a bürokráciacsökkentés miatt megszűnő intézmények listáján. Sokan úgy vélték, az Orbán Viktor és Navracsics Tibor közötti eltávolodás állhat a döntés hátterében, mivel az intézményt vezető Böszörményi-Nagy Gergely a mérsékelt konzervatív tábor tagja, aki a Navracsics-féle minisztérium osztályvezető-helyetteseként került a Design Terminál főigazgatói székébe.
A kormány döntése értelmében a kreatívipari központ jogutódlás nélkül megszűnt, de az Emmivel együttműködve, részben pedig piaci alapon közhasznú nonprofit szervezetként működhet tovább. Az elképzelés szerint a jövőben az Emmi közszolgáltatási szerződést köt az intézménnyel, amely bizonyos állami feladatokat átvállalna a tárcától. Ám a konkrétumokkal kapcsolatban elég zavaros választ kaptunk az intézménytől. Mint írják: „A Design Terminál fő tevékenysége továbbra is az üzleti és kulturális tehetséggondozás, a vállalkozói ökoszisztéma fejlesztése, új közösségi terek létrehozása és nemzetközi jó gyakorlatok hazai szervesítése lesz.” A tervek szerint folytatják a mentorprogramot is, amelyre mostantól a közösségi értéket teremtő (az egészségügy, az oktatás, a közlekedés vagy a zöldenergia területén működő) startupvállalkozások jelentkezését várják.
Úgy tűnik tehát, a terminál munkatársai egy időre fellélegezhetnek, de az Erzsébet téri, műemlékvédettség alatt álló épület sorsáról sem feledkezhetünk meg. Sokak szerint az épülettel más céljai vannak a kormánynak. Ezt támaszthatja alá az is, hogy míg az Emmi áprilisi közlése szerint a terminálnak az átalakulás következtében kellett elhagynia az Erzsébet téri épületet, addig a kreatívipari központ indoklása szerint költözésük „az intézmény saját döntése, célja a szakmai stáb munkaterének bővítése és a Design Terminál által mentorált vállalkozások hatékonyabb kiszolgálása”. Ahogy írták, a költözés előkészítése már 2015-ben megkezdődött, és nem függ össze a jogi forma átalakításával. Már el is hagyták az Erzsébet téri egykori buszpályaudvarból kialakított központjukat, a költözésre az intézmény információja szerint bruttó 676 436 forintot fordítottak.
Jelenleg a Kálvin téren bérelnek ideiglenes irodát. Lapunk értesülése szerint végleges helyüket a Bálnában foglalhatják el, de a Design Terminál mindezt nem erősítette meg – válaszuk szerint erre vonatkozó döntés még nem született.
Az Erzsébet tér felújítása során egyébként már szűkült a kreatívipari központ élettere, mivel az épület fenntartója, az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. a tér 2014-es felújítása során a helyben kialakítandó étterem hasznosítására írt ki meghívásos pályázatot, amelyen négyen indultak, köztük a balatonszemesi Kistücsök tulajdonosa is. Végül azonban a 15 évre szóló üzemeltetési jogot Pap Kornél cége, a Pakor-Gasztronómia Kft. nyerte el. A HVG akkor utánajárt, hogy a Terminál étterem kialakítását csak részben finanszírozta az állami vállalat, a teljes belső bútorozást és a dizájn kialakítását már a Pakor-Gasztronómia végezte, a 100 négyzetméter feletti alapterületen működő Terminál éttermet pedig havi 2,5 millió forint plusz áfáért bérli.
Információink szerint már akkor felmerült, hogy az új étterem mögött valójában Tiborcz István és felesége, Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya áll. Sokan úgy vélekednek, a Design Terminálnak azért kellett költöznie, mert elit szórakozóhellyé alakítanák az egykori pályaudvart. Éppen ezért az Erzsébet téri épület jövőjére vonatkozó tervekről két héttel ezelőtt levélben kerestük meg az épület fenntartóját, az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-t. Választ azóta sem kaptunk.
