A felfedezésekről négy tanulmány jelent meg, a cikkeket az Astrophysical Journal, valamint a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society közölte.
A 2009 márciusában felbocsátott Kepler-űrteleszkóp a Nap körül keringve az égbolt egy olyan szegmensét figyeli, amelyben 150 ezer csillag található. Feladata annak meghatározása, hogy mennyire gyakoriak a Tejútrendszerben a csillagok lakhatósági zónájában lévő Föld-szerű bolygók. Az űrteleszkóp úgynevezett tranzitmódszerrel dolgozik, azt a parányi fényességcsökkenést regisztrálva, amelyet egy bolygó okoz a csillag fényében, amikor elhalad előtte – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Exobolygók
„A Kepler-misszió előtt körülbelül 500 exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) ismertünk az egész égbolton” – hangsúlyozta közleményében Doug Hudgins, a Kepler-program tudósa, hozzátéve, hogy a csillagászati műholdnak köszönhetően eddig hatvannál több planétát igazoltak, s további 2300 bolygójelöltet térképeztek fel. „Ebből arra következtetünk, hogy a Tejútrendszer tele van zsúfolva különböző méretű és keringési pályájú bolygóval” – mutatott rá Doug Hudgins.
A legutóbb felfedezett idegen bolygóknak igen különbözik a méretük, a legkisebb átmérője másfélszer haladja meg a Földét. A 26 bolygóból 15 méretét tekintve a Föld és a Neptunusz közé esik. Az összes új égitest igen közel kering szülőcsillagához, viszont további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy közülük hány a Földhöz hasonlatos kőzetbolygó, s melyek rendelkeznek légkörrel. Mivel a bolygók mindegyike közelebb van szülőcsillagához, mint a Vénusz a Naphoz, egy év ezeken az égitesteken 6-143 nap.
Bolygórendszerek
Öt új bolygórendszerben (a Kepler-25, -27, -30, -31 és -33) az adott csillagok körül két-két planéta kering, mégpedig a belső égitest feleannyi idő alatt kerüli meg a napját, mint a külső. Ugyancsak két-két bolygó kering a Kepler-23, -24, -28 és -32 körül, ám ezekben a rendszerekben a belső égitest három köre alatt a külső kétszer kerüli meg a csillagot.
„Ezek a konfigurációk segítenek megérteni a bolygók közötti gravitációs kölcsönhatásokat” – emelte ki Jason Steffen, a Fermilab asztrofizikai központjának kutatója, a Kepler-25-ről megjelent tanulmány vezető szerzője.
A legtöbb bolygóval, szám szerint öttel a Kepler-33 katalógusjelű csillag rendelkezik. Ez a Napnál idősebb és sokkal masszívabb csillag, bolygói közül a legkisebbnek az átmérője másfélszer haladja meg a Földét. Mind az öt égitest közelebb található a csillaghoz, mint a Naprendszerünk bármely bolygója.
