Brutális fényképeket mutogattak: ezt teszi velünk a Nap

Vajon kik az UV-sugarak első számú céltáblái? Mit tegyünk, ha napozás szempontjából rossz a génállományunk?

Németh János, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a színes látás megváltozásáról beszélt különböző fényviszonyok mellett.

– Napsütésben, tiszta időben sokkal jobbak a színek, élesebb a kontraszt, erősebb a kép dinamikája, jobb a térérzékelés és kevésbé balesetveszélyes a közlekedés – sorolta professzor, ellenpontként hozzátéve, hogy az éjszakához látásunk is alkalmazkodik, fekete-fehér képérzékelésre áll át.

A Tóth Zoltán által beharangozott horrorvetítést Németh kezdte: először bemutatta egy cukorbeteg szemfenekét, elmondva közben, hogyan igyekeznek a károkat minimálisra csökkenteni a lézeres kezelés során. Aztán az „átlagember” került terítékre. Aláhúzta, a hegesztést védőszemüveg nélkül nézni nem szabad, de már a magaslati sízők és hegymászók is iszonyú veszélyben vannak, illetve hát mindenki, aki a Napba néz...

A rossz hírek nem értek véget: azt ajánlotta, sem túl sokat, sem túl keveset nem ildomos a szabadban dolgozni, ugyanis rémisztő szemdaganatok jöhetnek létre – figyelmeztetését mezőgazdasági munkások brutális fényképeivel támasztotta alá. És még mit nem kellene? A jól ismert „11-től 3-ig ne tartózkodjunk a napon” érv ekkor hangzott el, kérdésre válaszolva pedig még azt is elmondta, rossz napszemüveget venni még annál is rosszabb, mint ha az ember semmivel nem próbálkozik. Mivel nincs kimutatás arra, hogy daganatos megbetegedés milyen arányban alakul ki UV-sugárzás hatására, talán tényleg jó lesz vigyázni.

Wikonkál Norbert bőrgyógyász sem mondott erről pontos számot, de állást foglalt a vélekedés mellett, mely szerint növekvő a sugárzás rovására írható rákbetegségek kialakulása.

Evolúciós szempontból az ember nem alkalmazkodott ahhoz, hogy ilyen sokat van zárt térben, illetve évente néhány hetet elmegy szabadságra és a napon fekszik – varrt mögé egy meggyőzőnek ható érvet a Semmelweis-bőronkológia egyetemi docense, rögvest belevágva az UV-típusok felelősségi kompetenciáiba.

– A bőröregedésért és a pigmentfoltokért az UV-A felel, a barnulásért és a leégésért az UV-B. A szolárium a közhiedelemmel ellentétben teljesen más sugárzással jár, mint a napozás, látszik is azokon, akik szoláriumba járnak. A bőrdaganatért az A és a B is felelhet, a C azért nem, mert a föld felszínén nincs UV-C sugárzás.

Klímaváltozás szempontjából viszont lát egy reményteli folyamatot, mégpedig azt, hogy az UV-C adatai alapján mintha megindult volna az ózonpajzs regenerálódása a freongáz-kibocsátás megzabolázása óta.

Hogy a zöldek se reménykedjenek túlzottan, azzal folytatta, 2001 és 2008 között megkétszereződött a melanómás betegek száma, igaz, az ebből eredő halálesetek jóval kisebb mértékben sokasodtak – persze ez nem azt jelenti, hogy később nem lehet bőrrákban meghalni. A fehér bőrű, szőke, szeplős emberek veszélyeztetettségét ő is megerősítette, és azt ajánlotta, a mértékletes napozás mellett októbertől márciusig szedjünk D-vitamint, különben is, nemsoká kiadják „a nemzeti D-vitamin-konszenzust”.

Azzal egyébként szerinte nincs mit tenni, hogy nem ismerjük a genetikánkat, mert ha ismernénk, akkor sem tudnánk mit kezdeni a veszélyeztetettségünkkel a tudomány jelenlegi állása szerint. – Az ősember hogyan védekezett? Az biztos, hogy nem kente be magát és feküdt ki a napra – zárta szakmai előadását a bőrgyógyász.