Évekkel később, Thomas Bernhardot olvasva egyáltalán nem tűnt túlzásnak, hogy – talán a Kioltás című nagy könyvében – az alpesi településeken még a hetvenes években is minduntalan felbukkanó nácikról elmélkedett. Ha erre a szépen cseperedő vörösfenyőre nézek, Thomas Bernhard is eszembe jut, ahogy a talán pakisztáni édesapa is, ahogy rezzenéstelen arccal tudomásul vette a kiutasítást. Ülök a kerti padon. Tizenhat év. Nincs válaszom semmire.
A szerző költő, író. A Magazinban erdőről, természetről ír.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!