Öt klub nem kapott első osztályú licencet

Jelen állás szerint a Győr, a Pécs, a Kecskemét, a Nyíregyháza és a Pápa nem indulhat az NB I-ben.

16.08 Csányi kellemetlen mosoly közepette közli kérdésre: nem tudja pontosan, mik azok az okok, amelyeknek az öt csapat nem tudott megfelelni a licenc kiadásához.

16.06 Az NB II lebonyolítása nem változik. Az NB I-ben háromszor 11 forduló lesz, ha 12 csapatosra csökken.

16.03 „Lehet, hogy hibáztunk, hogy nem magyaráztuk el a szurkolói kártya lényegét a bevezetés előtt” – válaszol kérdésre Csányi. Nagy a röhögés a teremben, kérdés: „Hogyan rendezik a szurkolókkal a kapcsolatot azután, hogy több klubvezető van előzetesben, mint szurkoló?” Csányi válasza: „Bevezetjük a klubvezetők számára is a szurkolói kártyát! Félretéve a viccet: akinek konkrét ajánlata van, az közölje, szeretnénk kényelmessé tenni a meccsre járást. Nem szeretnénk kiszúrni a szurkolókkal!”

15.59 Tőkerendezésről beszél Csányi Sándor, felfüggesztés jöhet, ha ezt nem oldják meg a klubok. Tartalékcsapatban U19-es, U20-as, U21-es játékosnak is kell lennie. Az elnök ennyit kíván közölni, a sajtótájékoztató lényegi része lezárul.

15.55 A Ligakupát többé nem írják ki. A tartalékcsapatok az NB III-ban indulhatnak. Ha az adott csapat betartja a lenti premizálási kritériumokat, 300-400 milliós pluszhoz juthat.

15.53 A tévés közvetítésekből származó pénznél is többet kaszálhatnak a szerencsejátékból a klubok. A premizálás lényege, hogy a nem hazai nevelésűek száma nem haladhatja meg az adott klub keretében a hetet. A pályán a nem hazai játékosok közül nem lehet több háromnál. A hazai nevelésűek közül már idén legalább egynek húsz év alattinak kell lennie, jövőre már kettőnek. A nemzetközi kupában indulóknak a keretben legfeljebb tíz, a pályán maximum öt nem hazai nevelésű játékos lehet.

15.52 A külföldi-hazai játékosok arányáról: hazai nevelésűnek számít, aki 15 és 21 év között három évet itthon játszott bajnokságban.

15.49 És akkor a döntések: „Az NB I-es létszámot 2017–18-as idényre legkésőbb tizenkettőre csökkentjük” – így Csányi. Öt csapat nem kapott licencet: Győr, Pécs, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa. Ha a két kieső mellett még két csapat nem indulhat, akkor tizennégy csapatos lesz a bajnokság. Ha csak tizenötre csökkenne, akkor jövőre még feltöltik tizenhat csapatosra a mezőnyt. Ha négyen nem kapnak most licencet, akkor már jövőre tizenkét csapatos lehet a magyar bajnokság. Május 26-án dönt a másodfokú licencadó bizottság, ekkor dől el végleg a fenti öt csapat sorsa.

15.48 Több fiatal magyar játékos kell a pályára, ismétli a már sokszor említett mondatot az elnök.

15.46 41 játékosból átlag 32 magyar, a többi külföldi egy átlagos magyar NB I-es csapat keretében. A fizetések fele olyan futballistákhoz került, akik egy percet sem töltöttek a pályán, jelzi szomorúan Csányi.

15.43 A sportfogadás jogi bevétele az MLSZ-en keresztül a csapatokhoz kerülhet, ezeket ésszerűen kellene elosztani, ezzel fejlődhetnek a magyar klubok. Jön a licencügy. A cél, hogy az UEFA ne dobja vissza az MLSZ által kiadott versenyengedélyeket. A nézőszám növelése is cél az NB I-ben.

15.41 A felnőttcsapatok helyzete nem jó, állandó a pénzhiány, minden évben van felszámolás, a köztörvényes bűncselekményről nem is beszélve – utal Csányi a Quaestor-botrányra. A csapatok költségvetésének tekintetében Európa hátsó felébe tartozunk.

15.40 „Alulról kezdem, hogy legyen íve az előadásnak” – kezdi Csányi. Az amatőr futball költéseiről és 240 ezer regisztrált játékosról beszél. Közel 1000 pálya újult meg.

15.38 Kattognak a fényképezőgépek, a terembe lépett Csányi Sándor. Nyilasi Tibor elnökségi tag, dr. Vági Márton MLSZ-főtitkár, Berzi Sándor MLSZ-alelnök, Török Gábor elnökségi tag is az asztalnál.

15.36 Sipos Jenő kis türelmet kér az újságíróktól. Lehet, hogy még most is tanácskoznak Csányiék?

15.30 Megtelt a sajtóterem, Sipos Jenő MLSZ-szóvivő jelen van, a vezetőség tagjai még sehol.

Szerdán olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az NB III-as tagságra hajtó, végveszélybe került Győri ETO mellett a Lombard, a Kecskemét és az Újpest aggódhat a rajtengedély miatt.

A Magyar Labdarúgó Szövetség szerda délután székházában sajtótájékoztatón közli, mely első osztályú futballcsapatok nem kapnak klublicencet a 2015–16-os szezonra. Fellebbezésre ugyan még most is van lehetőség, Sipos Jenő MLSZ-szóvivő ugyanakkor korábban jelezte portálunknak, hogy új dokumentumokat múlt péntek óta már nem fogad be a szövetség. A testület maximum akkor tehet kivételt és hagy lehetőséget az újbóli hiánypótlásra, ha a benyújtó klub önhibáján kívül nem tudta teljesíteni kötelességét.

Az MLSZ elsőfokú licencadó bizottsága április 27-ei ülésén UEFA- és NB I-es klublicencet adott a 2015–16-os szezonra a Debrecennek, a Ferencvárosnak és a Videotonnak, illetve NB I-es rajtengedélyt a Békéscsabának, a Gyirmótnak, a Paksnak, valamint a Puskás Akadémiának. A többi első osztályú csapatot hiánypótlásra kötelezte május 8-ai határidővel.

Mint az NSO kiderítette, azok az NB I-es klubok, melyek nem kaptak rajtengedélyt, számos követelménynek nem tettek eleget. Kizárólag pénzügyi okokból dobta vissza a szövetség a Mezőkövesd, a Lombard FC Pápa, a Kecskemét, a Haladás és a Diósgyőr kérelmét. Előbbi mellett infrastrukturális gondok miatt nem kapott licencet elsőre három fővárosi csapat: a Vasas, a Budapest Honvéd és az MTK. Az Újpestnél mindemellett jogi kifogásokat is talált az MLSZ.

A Dunaújvárosnak rengeteg papírmunkát kellett péntekig elvégeznie, hiszen sportbeli, személyügyi, adminisztratív, jogi és pénzügyi akadályok tornyosultak előtte, a nyíregyháziak pedig ezeken túl „alapadatokkal” is adósak maradtak a szövetség szerint. A Pécsnek „dunaújvárosi” gondjai vannak, egyedül a sportbeli hiányosságokat „cserélték” infrastrukturálisra.

A Győri ETO-t azért nem vettük számításba, mert a kisalföldiek vezetősége már pénteken szólt az MLSZ-nek, hogy nem fogja tudni megoldani a jelzett infrastrukturális, személyügyi, adminisztratív és pénzügyi problémákat.