Végre komolyan vette önmagát és szabályait az MLSZ

Már nem következmények nélküli ország.

Sokféleképpen lehet értékelni az MLSZ szerdai sajtóértekezletén a Csányi Sándor elnök szájából elhangzottakat, annyi azonban egyértelműnek tűnik: az utóbbi évtizedekben talán először komolyan veszi saját szabályait s ezzel együtt önmagát a honi futball irányítótestülete.

Csányi Sándor és Vági Márton főtitkár

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Csányi kontra Matyi Dezső?

A leglátványosabb – és a kárvallottak többsége esetében még mindig hitetlenkedve fogadott – döntés, hogy az elsőfokú licencadó testület a Győrnek, a Kecskemétnek, a Nyíregyházának, a Pápának és a Pécsnek nem fogadta el az NB I-re vonatkozó licenckérelmét. Ha bejön a papírforma és május 26-án másodfokon nem történik változás, továbbá a sereghajtó Pápa a várakozásnak megfelelően kiesik, akkor a 2015–2016-os NB I-es pontvadászat 12 csapattal indul. (Bár senki sem adta a nevét a feltételezéshez, a PMFC környékén a klubtulajdonos Matyi Dezső és az OTP-, egyben MLSZ-elnök Csányi közötti háborúskodást vélik felfedezni a pécsi licenckérelem elutasítása hátterében. A Kecskemét pedig hivatalos közleményben jelezte: fellebbez a döntés ellen.)

Már mindent kipróbáltak

Az elmúlt fél évszázadban mindenféle variációt kipróbált már a bajnokságot kiíró MLSZ. A jelenlegi 16-os létszám 2004 őszétől volt érvényben, azelőtt 2001 és 2004 között három idényben 12 csapatos volt a küzdelemsorozat. (Minden látható eredmény, színvonal-emelkedés nélkül.) A 2000–2001-es Borsodi Ligát (akkor úgy hívták) két nyolcas csoportban kezdték, az első hat-hat folytatta az érmekért, a két-két utolsó kiesett, így csökkent 18-ról 12-re a létszám. A Professzionális Nemzeti Bajnokság 1999–2000-es szezonjában Európában egyedülálló módon 18+1 csapat küzdött a bajnoki címért, igaz, tavasszal már csak 17-en maradtak. A téli szünetben a Gázszer FC visszalépett a PNB küzdelmeitől, helyét a másodosztályú Pécs vette át, a Gázszer őszi eredményeivel együtt! 2000. március 12-én a Szeged LC gazdasági okok miatt sorozatban a negyedik mérkőzésére sem tudott kiállni, ezért az MLSZ kizárta a bajnokságból. 1996 és 1999 között 18 klub futballozott az élvonalban, 1989 és 1996 között 16, előtte öt idényben megint 18, 1975–1976-ban 16, az 1974–1975-ös pontvadászatban 15 (mivel az MTK és a VM Egyetértés négy forduló elteltével fuzionált), előtte megint tizenhatos volt a mezőny.

Izgalmas számháború

Az egyetlen, vitán felül levonható következtetés a „számháborút” szemlélve: teljesen mindegy, hányan alkották az élvonal mezőnyét, csak egyvalami volt biztos, mégpedig a szigorúan monoton színvonalsüllyedés.
Szokás külföldi példákat sorolni a létszámcsökkentés indoklására, nos, a hazánkhoz hasonló méretű országok közül Litvániában, Ausztriában, Svájcban 10, Dániában, Finnországban, Bulgáriában 12, Norvégiában, Szerbiában, Boszniában, Svédországban 16, Romániában 18 csapat alkotja az élvonal mezőnyét, tehát nincs kőbe vésett recept.

Egységes volt az elnökség

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Tízes skálán tízes az MLSZ-nek

„Ha tízes skálán kellene értékelnem a szerdai Csányi-bejelentés legfontosabb pontját, mármint hogy öt klub nem kapott NB I-es licencet, a maximális tízes kalkulust adnám – fogalmazott Dénes Ferenc sportközgazdász. – Hogy miért? Mert végre úgy tűnik, komolyan veszi önmagát és a saját szabályzatát a testület. A külföldi játékosok szerepeltetését korlátozó gazdasági szabályozók hatása egyelőre kiszámíthatatlan, továbbá nem ártana tudni, hogy a nemzetközi kupákban szereplő klubok könnyítése – a pályán öt, a keretben tíz légiós lehet – az egész szezonra érvényes-e vagy csak addig a pillanatig, amíg a szóban forgó csapat ki nem esett az EL-ből, illetve a BL-ből.”
Annyi azért valószínűnek tűnik, s a kecskeméti fellebbezés is erre enged következtetni: ez a meccs még koránt sincs lefutva.