Amikor Csányi konkrét állami forrásokra hivatkozik, nem aprópénzről beszél. Igen komoly összegeket kap egy-egy akadémia azért, hogy a magyar labdarúgásnak olyan fiatal labdarúgókat neveljen, akik megállják a helyüket mind a magyar, mind a nemzetközi színtéren. Így a kritika valahol érthető, persze csak ha nincs zsarolásszaga. Az MLSZ honlapján megtalálható adatok szerint a 2015-ben megítélt támogatások legnagyobb hányada a Honvéd és a Győri ETO akadémiájához jutott, de a felcsútiak se panaszkodhatnak.
Tavaly év végén az MLSZ elnöke komoly reformba kezdett a fiatalok előtérbe helyezésének céljával: ígéretet tett rá, hogy a szövetség felgyorsítja az utánpótláskorú magyar játékosok szerepeltetésének elősegítésével kapcsolatos tevékenységét.
„Ragaszkodunk az irányelveinkhez, nem engedünk például abból, hogy az NB II-ben igenis azoknak a tehetségeknek kell futballozniuk, akik még nem férnek oda a legjobb tizenkét magyar klub keretéhez, de játéklehetőség esetén fejlődésre képesek. A fennmaradó töredék pénzekből azon egyesületeket jutalmazzuk, amelyek követik a magyar futball jövője szempontjából fontos irányelveket, és berakják a csapatukba a fiatal magyarokat” – fogalmazott 2015 októberében Csányi.
Egy irányba evez tehát Bernd Storck és Csányi Sándor, ennek bizonyítéka az elnök éles hangú üzenete a Puskás Akadémiának. Céljuk ugyanis, hogy az akadémiát végzett, tehetséges játékosok minél előbb lehetőséget kapjanak a felnőtt csapatokban. Azt már ítélje meg mindenki saját maga, hogy ezt a fenti módon ildomos-e közölni.
Érdeklődtünk a Magyar Labdarúgó-szövetségnél, hogy miként kommentálják Csányi Sándor Storckra vonatkozó kijelentését. Azaz mostantól a szövetségi kapitány fiatal labdarúgók szerepeltetésére vonatkozó szavait bármelyik klubnak irányadónak kell-e tekintenie? Mint írták, „az elnök úr megszólalásában az együttműködés igényét fogalmazta meg, az értelmezés szabadsága pedig adva van”.
