„A jelenlegi infrastrukturális helyzetünk nem felel meg az NB I-nek, mi pedig nem szeretnénk folyton idegenben játszani a hazai meccseinket” – mondta Révész Attila, a Kisvárda labdarúgócsapatának szakmai igazgatója a Borsnak, miután arról kérdezték, vállalja-e a klub az első osztályú szereplést, ha feljut.
A Kisvárdán jelenleg uralkodó infrastrukturális helyzet mint kifogás érdekesnek tűnhet. Főleg annak fényében, hogy a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette az új, 2500 személyes kisvárdai labdarúgó-stadion építését. Ráadásul a majd egymilliárd forintból elkészülő létesítmény szükség esetén 5500 férőhelyesre is bővíthető. Adva lesz tehát egy fedett nézőteres, fűtött talajú és villanyvilágítással ellátott létesítmény, amely nemcsak első osztályú mérkőzések megrendezésére lesz alkalmas, akár Európa-liga-selejtezőmérkőzéseket is lehet majd itt bonyolítani. Ehhez pedig mintegy grátiszként jön hozzá a helyi futballakadémia, amelynek első évfolyama már indul is, ha kész a stadion. Erre a település még pluszban 490 millió forintos támogatást kapott a kormánytól.
Megkerestük telefonon a korábban már idézett Révész Attila szakmai igazgatót, aki elmondta, hogy valami furcsa félreértés végett a sajtóban már mindenki kész stadionról beszél. „Még alapkőletétel sem volt, ráadásul a kivitelező kiléte se ismert. A semmiből pedig három hónap alatt nem lesz stadion” – nyilatkozta az MNO-nak Révész.
Mint jelezte, a Kisvárda nem áll készen arra, hogy az NB I-ben játsszon. „Nem akar a klub olyan sorsa jutni, mint a Dunaújváros. Hosszabb és tudatosabb építkezést szeretnénk véghez vinni” – mondta, hozzátéve, hogy az újvárosiak szerinte túl gyorsan léptek szintet, aminek az lett az eredménye, hogy a jelenleg NB II-ben szereplő csapat amatőr futballistákkal kényszerül játszani. Rávilágított arra is, hogy négy évvel ezelőtt, amikor megnyerték a harmadosztály küzdelmeit, nem vállalták az NB II-es tagságot, mert akkor úgy érezték, még nem állnak készen a feljebb lépésre. Az elmúlt években rendre akadtak csapatok, melyek simán vállalták, hogy a stadionjuk felújítása idején elviszik más településre a „hazai pályát”. Ezzel kapcsolatban kapcsolatban Révész kifejtette: mint ahogy a klub szimpatizánsai az NB II-es feljutáskor Baktalórántházára, úgy most Nyíregyházára sem fognak tudnak elutazni.
A Kisvárda tehát nem kért NB I-es licencet. A MLSZ szabályzata ebben az esetben kimondja: a legjobb nem feljutó NB II-es csapatot kérik fel az élvonalbeli indulásra. Ezt felülírhatja a Csányi Sándor vezette szövetség úgy, hogy egyedi döntést hozva a kiesett Puskás Akadémiát kérik fel, induljanak az NB I-ben. Azaz a búcsúzó felcsútiaknak itt az utolsó kapaszkodó a bennmaradáshoz. De akkor ki juthat fel? Az NB II-t toronymagasan vezető Gyirmót biztosan vállalja az első osztályt, új stadionja is van. A korábban első osztályban vitézkedő Mezőkövesd szintén kérte és meg is kapta az NB I-es licencet. Feljutásra esélyes még a Zalaegerszeg, amely infrastrukturálisan szintén megfelelő háttérrel rendelkezik.
A bajnokság jelenlegi, szoros állása szerint még a Balmazújvárossal is tagja lehet az NB I-nek, ám dr. Tiba István, a Balmazújváros vezetője a csakfoci.hu-nak elmondta: „a feltételek adottak, de nem adtunk be licenckérelmet az NB I-re, ennek pedig egyetlen oka van, a pénz. Anyagilag megterhelő lenne számunkra a legmagasabb osztály”.
