„Különböző vetélkedőkkel, nyereményjátékokkal és show-műsorokkal közelebb lehetne hozni a családokat a mérkőzésekhez. Emellett a szponzorok és a cégek aktívabb részvétele is nagyban segítheti a komplex szórakozás megteremtését” – magyarázta a szakember, példaként említve az okoskijelzők és a különböző fotózási lehetőségek kihasználását, amik főleg a gyerekeket vonzzák. Hogy a klubok miért nem használják a marketingeszközözök gyakorlatilag kimeríthetetlen tárházát, arra Zsédely két tényezőre lebontott választ adott:
– Egyrészt a korábbi politikai rendszerben létrejövő állami vagy gyári csapatoknak nem volt szükségük arra, hogy a labdarúgást mint terméket eladják. Ez a „berögződés” azóta se nagyon változott. Másrészt a klubok nincsenek rákényszerítve, hogy piaci alapon gondolkodjanak – így a szakember.
A 2011-ben bevezetett tao-rendszerrel – Zsédely szerint – mesterségesen piszkáltak bele a labdarúgásba, ami nem segíti a szponzoráció fejlődését. A csapatokhoz kerülő közvetett állami támogatás miatt a szponzorok megjelenése is megváltozott. „Akik korábban mezeken támogatóként szerepeltek, most taón keresztül juttatják el a támogatásukat, ez azzal jár, hogy a befektetett pénzükért hivatalosan nem kaphatnak megjelenést. Ezért nincs szembetűnő szponzori aktivitás” – emelte ki a szakember. Hangsúlyozta, hogy a külföldi csapatok mögött álló támogatóknak ezzel szemben az az érdekük, hogy a befektetett pénzük minél hatékonyabban megtérüljön.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!