Gángó kitért a feröeri pályák burkolatára is annak kapcsán, hogy selejtezőnket műfüvön játsszuk, és ez elvileg hátrányt jelent nekünk.
– Feröeren valamennyi első osztályú bajnoki mérkőzést ilyen pályán játszanak, és a válogatottnak is pár éve cserélték ki a gyepét műfűre. Ugyanakkor nem feltétlenül ismeretlen ez a magyar játékosok számára, hiszen az otthoni időjárási körülmények miatt számos műfüves pálya létesült, indokolt is, hogy most ilyen burkolaton készültek, máshogy pattan és máshogy „utazik” rajta a labda, más a sebessége is.
A történet szerinte egyébként kicsit meg is fordítható, hiszen Feröerről egyre többen igazolnak külföldi „füves” ligákba, ahol elszokhatnak a műfűtől, amin amúgy megtanultak focizni. Gángó leszögezi: nem a fű dönti el majd a találkozót. Ami inkább intő jel lehet a magyarok számára, hogy Lars Olsen, a 2011 óta Feröeren dolgozó, dán nemzetiségű szövetségi kapitány nemrég kijelentette: ottani karrierje legjobb csapatát ezekben a hetekben edzi, ami nem csak annak tudható be, hogy náluk március óta megy a bajnokság, de annak is, hogy a légiósok csapatuk alapemberei.
Összefoglalva azt látjuk, van egy, az Eb-selejtezők óta erősödött ellenfelünk, amelyet akkor kétszer is mindössze egy góllal vertünk. Nem árt tehát vigyázni. Gángó szerint ugyanakkor a futballtudásbeli különbség egyértelműen felénk billentheti a mérleget, válogatottunknak a saját játékára kell koncentrálnia, birtokolnia a labdát, a támadásokból pedig gólok születhetnek, bátor játékkal mi nyerhetjük a találkozót. Legyen így!
Gángó András kapusposzton amúgy nem számít idősnek, Király Gábornál például 8 évvel fiatalabb, nem is gondol még a visszavonulásra, ám az látható, jövőjét igyekszik bebiztosítani. A kapusedzőséget akkor is gyönyörű feladatnak tartja, ha az általa edzett hálóőrök mérkőzésenként ma még 3-4 gólt kapnak a nemzetközi mérkőzéseken.
Még arra is vállalkozott, hogy megtippelje, hazánknak mire van szüksége a vb-re jutáshoz.
