18 éves, de már lekörözte Pogbát

Steven Gerrard már évekkel ezelőtt nagy jövőt jósolt a United ellen remeklő Trent Alexander-Arnoldnak.

Emlékezhetünk, tavaly november végén robbant be a nemzetközi futballköztudatba a Liverpool egyik fiatalja, Ben Woodburn. Akkor hosszabban is elmeséltük a srác történetét, most azonban újabb kortársáról, Trent Alexander-Arnoldról kell szót ejtenünk. A fiú októberben ünnepelte 18. születésnapját, vasárnap, a Manchester United ellen pedig kezdőként lépett pályára a Liverpoolban – ez volt ötödik meccse, és eddig nagyon meggyőző a teljesítménye. De ki ez a 175 centiméter magas vézna középpályás, aki a nagycsapatban rendre jobbhátvédet játszik?

Trent Alexander-Arnold Liverpool északi külvárosában, West Derbyban született 1998-ban. A tizennégyezer lakosú település több szálon is kötődik a Liverpool FC-hez: egyrészt itt élt az edzőlegenda Bill Shankly, másrészt itt működik a klub edzőközpontja, a Melwood is. 2004-ben csatlakozott a Vörösökhöz, majd lépkedett felfelé a ranglétrán. Az U-16-os és U-18-as csapatnak már kapitánya is volt, ekkor figyelt fel rá Steven Gerrard, a klub legendás csapatkapitánya, aki 2015-ös önéletrajzi könyvében méltatta az akkor 16 éves Alexander-Arnoldot.

„Trent Arnoldnak hihetetlenül jók az esélyei arra, hogy a profik között az egyik legjobb legyen”

– írta az edzővé válásához szükséges gyakornoki időt az ifiknél töltő Gerrard a játékosról. Szerinte Alexander-Arnold minden olyan képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, ami ahhoz kell, hogy nagy játékos váljon belőle.

A scouse a Liverpool-környéki vagy Mersey-parti angol akcentust jelenti, ennek beszélőit nevezik scousernek.

„Jó a hozzáállása, ráadásul West Derbyból jön, ahol a Melwood is fekszik. Igazi scouser, és ahogy én John Barnesszá és Steve McMahonné akartam válni, ő úgy nőtt föl, hogy a bőrömbe bújva focizott a Mersey-parti parkokban” – mesélte Gerrard, aki tavaly vonult vissza az élsporttól, és jó eséllyel a Liverpool valamelyik korosztályos csapatánál kaphat hamarosan állást. Úgy vélte, Alexander-Arnold sokoldalú játékos, akit több poszton is be lehet vetni, ráadásul az angol utánpótlás-válogatottban is számítanak rá.

Ahol szintén jól megy neki: az U-19-eseknél tavaly októberben duplázott Horvátország ellen, majd novemberben ismét két gólt vágott, Wales ellen. Emellett a Liverpool U-23-as csapatában is villogott, így Jürgen Klopp, a Liverpool német szakvezetője megadta neki a lehetőséget a felnőtteknél. Alexander-Arnold október 25-én a Ligakupában a Tottenham ellen mutatkozott be, 68 percet játszott, amíg a csapat első számú jobbhátvédje, Nathaniel Clyne le nem váltotta.

A Vörösök korábbi játékosa és edzője, Graeme Souness a meccs után szuperlatívuszokban beszélt Alexander-Arnoldról, állítása szerint gyors, atletikus és agresszív játékosról van szó.

„Minden tulajdonsága megvan ahhoz, hogy top játékos legyen. Jól védi a rábízott területeket, jó lábbal, és erőszakos is. Egyszer bajba keverte magát az első félidőben, de összességében remekül teljesített”

– jelentette ki Souness, Alexander-Arnold teljesítménye pedig Kloppot is meggyőzte. A Ligakupa-forduló válogatottjába is bekerült focista november 8-án – Ben Woodburnnel és Kevin Stewarttal együtt – profi szerződést kötött a Liverpoollal, majd a sorozat következő fordulójában, november 29-én, a Leeds United ellen is kezdő volt. A mérkőzésen újra bizonyította, az őt ért dicséreteknek van alapja: amellett, hogy gólpasszt adott Divock Origineknek, a meccs emberének választották. Azért is különleges volt számára a találkozó, mert amikor a Liverpool utoljára játszott a Leedsszel, Alexander-Arnold még Jamie Carraghert kísérte ki a pályára 2009-ben. December közepén pedig a Middlesbrough elleni 3-0-s győzelem alkalmával a Premier League-ben is bemutatkozhatott.

És hogy ne maradjon ki egy sorozat sem, az FA-kupa levegőjébe is beleszagolt. Majd eljött a nagy nap, január 15-e, amikor a sérüléssel bajlódó első számú jobbhátvéd, Nathaniel Clyne helyén a kezdőcsapatban kapott helyet. Ennél nehezebb meccsen nem is kezdhetett volna: a Manchester United ellen, idegenben lépett pályára a közelmúlt rosszabb eredményei miatt kissé megtépázott önbizalmú csapat. A Liverpool ugyan megszerezte a vezetést az első félidőben Milner büntetőjéből, végül Ibrahimovic egyenlíteni tudott, Alexander-Arnold pedig végigjátszotta a találkozót. Vicceskedésre is volt ereje:

„Szép, mi?” – tette fel a játékos teljesítményére vonatkozó kérdést a meccs után Jürgen Klopp. A német szerint az elején Alexander-Arnoldnak meggyűlt a baja a liga egyik leggyorsabb játékosával, Anthony Martiallal, kellett egy kis idő az alkalmazkodáshoz, de briliánsan megoldotta feladatát. Klopp elárulta, a meccs előtt azon gondolkodott, hogy Milner kezd jobbhátvédként és Alberto Moreno a bal szélen, de nem akart két poszton is változtatni egy sérülés miatt. Végül Alexander-Arnoldot állította Clyne helyére. Klopp hozzátette:

„Tudtuk, hogy készen áll, és ezt be is bizonyította.”

Védőtársa, az észt Ragnar Klavan is elismerően nyilatkozott a fiúról, szerinte az, hogy rövid idővel a kezdés előtt beugrott és pompásan játszott az Old Traffordon, arról árulkodik, hogy Alexander-Arnold minőségi, jó játékos. Tény, remekül játszott a jobbhátvéd posztján, ötvenhatszor ért labdába, ebből tizennégyszer az ellenfél térfelén. Háromszor szerelt, kétszer sikeresen csípte el a United játékosainak passzát, nyolcszor szabadított fel, és ő volt az egyetlen Liverpool-védő, aki az egész meccsen nem követett el szabálytalanságot. Többször is javította társa, Dejan Lovren helyezkedési hibáit, levette a pályáról Martialt, akinek a helyére beállt Mata sem jutott lövőhelyzetig, kulcspasszig vagy sikeres keresztlabdáig. Igaz, kétszer leszerelték Alexander-Arnoldot, de összességében a legtöbb statisztikai mutatóban a José Mourinho-féle United százmilliós állítólagos talizmánja, Paul Pogba fölé tudott nőni. Jim Beglin, a Vörösök exjátékosa ezt írta Twitteren: „Alexander Arnold sokkal drágább játékosnak tűnt Paul Pogbánál”.

A Liverpoolnak az elmúlt években mindig volt fiatal, szenzációsnak kikiáltott szélső védője, gondoljunk csak Jon Flanaganre, Martin Kellyre vagy André Wisdomra, ám egyikőjük se maradt hosszú évekig a kezdő tizenegy tagja. Alexander-Arnoldot is két veszély fenyegeti: az egyik, hogy lesz egy karrierjére hosszabb távon is kiható sérülése, a másik, hogy fejébe száll a dicsőség. Reméljük, mindkettő elkerüli, és Alexander-Arnold végül nem lemorzsolódik, hanem kiszorít valakit a kezdőből.

###HIRDETES2###