Újabb forduló, újabb vereség. A Leicester City játékosai és szurkolói az előző szezon álomszerű befejezése után jelenleg a kegyetlen valóságot élik át. Vagy ahogy Claudio Ranieri, a csapat olasz trénere a Manchester United elleni 3-0-s vereség után fogalmazott, az előző idényben minden bejött, most azonban semmi se. Hogy mennyire mélyen van a Premier League aktuális bajnoka, azt jól mutatja a tabella, a csapatot mindössze egy pont választja el a kiesőzónától. Ugyan nagyon régen, de volt már példa arra is, hogy a regnáló bajnok kipottyanjon. A Manchester City 1936–1937-ben 57 ponttal nyert a bajnokságot, majd egy idényre rá el is búcsúzott az élvonaltól. De mi történt a Leicesternél?
A pocsék szereplés miértjeinek egy része már nyáron körvonalazódott. A Rókáktól ugyanis két kulcsember távozott. Az egyik az a Steve Walsh, aki gyakorlatilag összeszedte a bajnokcsapat meghatározó játékosait. A klub játékosmegfigyelő-rendszerének első embere szúrta ki, és hozta el a francia másodosztályú Le Havre-tól Riyad Mahrezt, a Caentől N\'Golo Kantét és az angol ötödosztályú Fleetwood Town együttesétől Jamie Vardyt. Erre a három játékosra alig hétmillió fontot költött a klub, a szezon végére többszörösét érték kivásárlási áruknak. Az idény előtt Walsh továbbállt, ugyanis elfogadta az Everton által felkínált futballigazgatói állást.
Utódja Jon Rudkin lett, de az új igazolásai gyakorlatilag már most csődöt mondtak: a CSZKA Moszkvától, 16 millió euróért megszerzett Ahmed Musa az első forduló óta nem játszott végig mérkőzést, a Kanté helyére hozott Nampalys Mendy mutatói elődje közelébe se érnek, és ugyan a 25,5 millió fontért vásárolt Iszlam Szlimani öt góllal vezeti a házi góllövőlistát, azonban a csapat védekezéséből nem veszi ki a részét. Márpedig a defenzív csapatrész a Leicester játékának alapja, amely nagyban hozzájárult a 2015/2016-os évadban elért sikerekhez.
A védekező egység Kasper Schmeichellel, Wes Morgannel és Robert Huthtal felállva az előző szezonban 15 mérkőzést hozott le úgy, hogy az ellenfél nem tudott gólt lőni, és az egész bajnokságot tekintve is csak 36 bekapott gólig jutott. A jelenleg futó bajnokságban már 41 kapott gólnál tartanak, és ehhez „mindössze” 24 mérkőzésre volt szükségük.
Nem a Morgan–Huth védőpáros lett rosszabb, egyszerűen eltűnt előlük a csapat sikereinek másik kulcsembere, N\'Golo Kanté, s vele együtt 111 szerelés és 142 labdaszerzés is.
(Nem meglepő, hogy ilyen teljesítmény után nyáron a Chelsea lecsapott a francia válogatottra, és 36 millió euróért leszerződtette.) Persze attól még, hogy nincs a 160 centis, gyalogkakukk üzemmódban futballozó Kanté, még mindig ott van Vardy és Mahrez. Ők ketten tavaly 41 gólt szereztek, ráadásul a bal lábas Mahrez 11 gólpasszt is kiosztott. Jelenleg összesen nyolc gólnál tartanak, ami mutatja: önbizalmukat vesztettek, és frusztráltak.
Ezt erősítette meg Ranieri is, aki a rossz szereplés okát boncolgatva arról beszélt, hogy a játékosok és a stáb ugyan bízik egymásban, ám a futballisták önbizalma elveszett. A nehéz helyzetet tovább fokozza, hogy a Leicesternek két fronton kell helyt állnia, hiszen a bajnokság mellett ott van a Bajnokok Ligája is. Azonban amennyire bukdácsolnak Angliában, annyira könnyedén nyerték csoportjukat a legrangosabb európai kupasorozatban, s mentek tovább a legjobb tizenhat közé, ahol majd a Sevillával találkoznak. Mindazonáltal egyértelműen ki kell mondani:
az együttes jelenlegi állománya (hiába bővült kerete) nem alkalmas arra, hogy a bajnokságban és a BL-ben is magas színvonalon teljesítsen.
Az már csak „kedves ráadás”, hogy míg az olasz szakember tavaly végig (főleg a kevés variációs lehetősége miatt) kitartott a 4-4-2-es játékrendszer mellett, a mostani idényben gyakorlatilag az összes felállási formát kipróbálta. Volt már:
– 4–4–1–1
– 4–3–1–2
– 4–1–4–1
– 4–2–3–1
– 4–5–1
– 4–3–3
– 3–5–2
Ráadásul karácsony óta nem volt két olyan egymást követő bajnoki, amikor ugyanazt a formációt választotta volna Ranieri. Épp emiatt nevezték el még a chelsea-s korszakában (2000–2004) „Tinkermannek”, azaz olyan személynek, aki mérkőzésről mérkőzésre folyamatosan kísérletezik játékosaival és a taktikával. Részben a pályán látható zűrzavar miatt is gondolják úgy a szigetországi bukmékerek, hogy az olasz edző lesz a következő, akit menesztenek egy Premier League csapat éléről.
Persze lehet okolni Ranierit, de az igazság valahol Jamie Carragher szavaiban keresendő. A Sky Sports adásában a korábbi Liverpool-klasszis jelezte, nem a menedzserrel, hanem inkább a játékosokkal vannak gondok, akik elhitték, jobbak, mint valójában.
„Nehéz helyzetbe került Ranieri, de jól ismerjük erejét. Biztos vagyok benne, hogy össze fognak annyi pontot szedni a csapattal, hogy bennmaradjanak” – mondta az a Mourinho, aki jól tudja, mekkora munka vár edzőtársára.
Az biztos, a Leicesternek most nem az első, hanem az utolsó hat csapattal (Sunderland, Crystal Palace, Hull City, Swansea, Middlesbrough) kell megküzdenie. S nem az első helyekért, hanem a bennmaradásért. Bár a Rókáknak ez nem szokatlan, mindössze ugyanazt a „feltámadást” kell véghez vinniük, mint két idénnyel ezelőtt. Akkor az utolsó kilenc meccséből hetet megnyertek, s ezzel újabb egyéves tagságot nyertek az angol első osztályba – amit aztán céltudatos futballjuknak (és a nagy csapatok bukdácsolásának) köszönhetően meg is nyertek.
