Wales miatt nem lett több légiósunk az Eb után?

Debrecenbe jöhet haza Dzsudzsák, Kleinheisler játéka labilis, Szalai és Nagy Ádám viszont különleges a tradíciókutató szerint.

Szerinte Magyarországon nincs fixálva, hogy mi a cél.

– Beállunk-e a balkáni ötletbe, hogy eladásra termelünk játékosokat, lesznek-e 20 éves csapatkapitányok sokszoros válogatottsággal, és kevés légiós? Tőlünk délre az egész koncepció erre épül föl. Vegyük az MTK példáját! Elvileg a Barcelona stílusát játssza, a „kipasszolós” része megvan, de a „kicselezős” már nincs, félig kész játékosokat nevelnek; elvileg Spanyolországba kéne eladni a játékosokat, de még Hollandiába sem megy – vonja le a mérleget Ferenczi Attila, aki szerint az MLSZ jót lépett azzal, hogy már nem enged annyi légióst szerepeltetni, mint korábban, ez stabilizálja az NB I-et. A játékosok nyugatra áramlása viszont nem indult be, ami viszont mutatja a képzés hiányosságait. Gera Zoltánt pedig szerinte nem lehet példának felhozni semmire sem, mivel ő egy különleges zseni volt, aki még utánpótlás-válogatott sem volt, úgy kezdte felnőtt karrierjét.

Szakmai szempontból ugyanígy különleges Nagy Ádám esete, aki szerinte „kitalált magának nem tudatosan egy olyan játékfunkciót, ami még nyugaton is elég ritka, mintha még sprint közben is pihenne, és folyamatosan megjátszható pozícióba kerül”. Az ő játéka attól érdekes, hogy látszik, mit csinál a csapat, ha ő kikerül onnan. Érzése szerint Nagy nem nagy, hanem különleges játékos, akivel meccset lehet nyerni, ezért szép karriert jósol neki.

És akkor ott a Felcsúton nevelkedett, Barcelonába került Tajti Mátyás, aki nemrég elhagyta a klubot, mondván, nem illik a stílusához.

– Jó lett volna ezt előre látni – vélekedik erről Ferenczi, mivel azt lehet tudni azért, hogy a Barcelona mit játszik, és Mátyásnak is ismernie kellett volna a saját játékstílusát. Valószínűnek tartja, hogy Tajti nem is érezte magát jól a Barcelonánál, ugyanakkor a kvalitásai megvannak, így szerinte jó lenne, ha valahol a környéken próbálkozna egy kisebb csapatnál.

És újra Németország: Szalai Ádám magára talált.

– A szurkolók alapvetően nem értenek a futballhoz, azért mondják, hogy nem csinál semmit – fogalmaz élesen Ferenczi Attila. – Komoly mezőnymunkát végez, a védekezéstől kezdve. A méreteinél fogva pedig stresszben tartja az egész védelmet, két-három embert is leköt. A szurkolók játékismeretein kéne javítani. Nem viccből tartott ki mellette Dárdai Pál, Bernd Storck és Egervári Sándor is.

Végül pedig Kleinheisler László példájáról beszélt, aki a Werder Bremen játékosa, onnan kölcsönbe Darmstadba, majd a Ferencvároshoz került, a hivatalos verzió szerint azért, hogy a német csapattársakkal való kapcsolata javuljon és folyamatos játéklehetősége legyen.

– A játékosoknak 70-80 százalékos sebességtartományban kell futni a pályán, Kleinheisler játékában azonban benne van a hibaforrás, és bár tud 90 százalékos hatékonysággal is játszani, de szokott 60-nal is. Kiszámíthatatlan a teljesítménye, a Bundesligában pedig kiszámítható játékosok kellenek – vélekedik Ferenczi, aki szerint óriásit téved Urbán Flórián („a futball nyelve a labda”), mert ez csak a klasszis játékosokra igaz, a védelemben és a középpályán pedig aztán tényleg elengedhetetlen a nyelvtudás.