A délszláv háború mély nyomot hagyott a balkáni országok társadalmaiban. A nemzeti érzelmek, a nacionalizmus ma is a hétköznapok vezérmotívumaként jelenik meg. A háború okozta veszteségekből, a különböző eszmét valló csoportosulások közti különbségekből fakadó düh látványos megnyilvánulásaihoz a helyszínt a szerb stadionok jelentik. A nagy tömegeket vonzó futballközeg kollektivizál, engedi a nyílt érzelemkifejeződést. Egy időben, egy helyen, nem törődve a következményekkel.
Ahogy az Hadas Miklós és Karády Viktor Futball és társadalmi identitás című értekezésében olvasható: „A »drukkerség« mindig különböző identitás-, tudás-, attitűd- és érzelmi-indulati elemek többé-kevésbé reflektált halmazaként alakul ki; miképpen fölbukkanhatnak benne bizonyos ideológiai elemek is – például a politikai rendszerellenesség vagy az antiszemitizmus.” A szerbiai létesítményekben az indulat megszokott jelenség. Ahogy ebből adódóan az is megszokott, hogy a Partizan, a zárt kapu, illetve UEFA szavak szorosan összekapcsolódtak az elmúlt években. A Bajnokok Ligája selejtezőkörében, a Buducsnoszt Podgorica és az Olimpiakosz elleni hazai összecsapásokon a belgrádi együttes szurkolói nacionalista üzenetekkel provokálták a vendégeket, közben Koszovót sértő rigmusokat szavaltak. Utóbbin görögtüzeket és műanyag flakonokat is dobáltak a pályára, ezért az UEFA úgy döntött, a következő két hazai európai kupameccsét, így a mai Videoton elleni Európa-liga-selejtezőt zárt kapuk mögött kell játszani.
– A szerb nézőterek nem családbarátok, főképp nem egy Partizan–Crvena Zvezda mérkőzésen – ezt már Tőke János, a helyi viszonyokat közelről ismerő újságíró mondta a Magyar Nemzetnek. A vajdasági Magyar Szó sportrovatának szerkesztője szerint most is megvan az a réteg, amelyik balhézik. A Partizan és a Zvezda is azonosulási pont azon fiatalok számára, akik a középiskola után nem tudnak elhelyezkedni. – Még mindig elég nagy a munkanélküliség Szerbiában, ez a közeg pedig befogadja őket.
Arra a kérdésre, hogy van-e akarat a változásra kormányzati szinten, egyértelmű nemmel felelt. – Volt olyan pillanat, amikor a szerb klubok vezetőségében nagyon sok olyan futballhuligán kapott helyet, aki ellen bűnvádi eljárás folyt. Döntő szavuk volt egy-egy csapat életének alakulásában. A Partizan által többször kiadott, szurkolói magatartást elítélő közlemények csak egy kötelező kör részei.
A vezetés hagyja azt, ami a lelátón folyik, egyáltalán nem foglalkozik a jelenséggel, hiába vannak olyan kijelentések, hogy ez ártalmas a klubnak.
S hogy van-e kiút? Tőke szerint igen, a teljes megújulás vezetőségi és országos szinten dől el. Addig meg maradnak a pénzbüntetések, a zárt kapus mérkőzések. A Videoton nyugodtabb lehet, hogy csak száz néző, és nem több ezer őrjöngő szerb előtt játszik ma este 9-kor (M4).
