Valami bűzlik Katalóniában, tán a mohóság

Rossz átigazolások, felelőtlen döntések és pénzéhség miatt került lejtmenetbe az FC Barcelona.

Havasi Zsolt
2017. 09. 09. 8:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy a káosz az FC Barcelonánál. Ennek jól érzékelhető jele, hogy a Messi–Neymar–Suarez trió felbomlott, a brazil világsztár, mint ismert, a Paris Saint-Germainhez távozott. Alig száradt meg a tinta az átigazolási papíron, jött a következő probléma: miért nem írta alá még szerződéshosszabbítását Lionel Messi? A megállapodás körüli bizonytalanságot maga a klubelnök, Josep Bartomeu oldotta fel, jelezve: minden rendben, Messi aláírása érkezik, csak túl zsúfolt a naptára.

Mindez csak a felszín, hiszen az elmúlt hetek eseményei mögött egy identitását vesztő, recsegő-ropogó rendszer képe sejlik fel. A Betis elleni első La Liga-mérkőzését a Nou Campban csak félház előtt játszotta a Barcelona, és az együttes felé pozitívan elfogult El Mundo Deportivo nemrég címlapján kritizálta a nyári igazolásokat.

A Guardiola-éra csillogása már végleg a múlté. A 2003 és 2010 között elnöklő Joan Laporta még kellő figyelmet fordított a katalán emberek számára oly fontos hagyományok életben tartására, például azzal, hogy fejlesztette az utánpótlást. Szeme előtt mindig a Més que un club, azaz a Több mint egy klub mottó lebegett, utódai azonban globális márkaként tekintettek a Barcelonára. A 2010–és 2014 között regnáló Sandro Rosell a klubot nagy mínusszal vette át, így rögtön tőkeerős szponzort keresett. A választás – mint utóbb kiderült, üzleti háttéralku miatt – a katari államhoz köthető Qatar Foundationre esett. Rosell elküldte a klub tiszteletbeli elnökét, Johan Cruyffot, s nem félt a piszkos ügyletektől: Neymar átigazolása kapcsán például kiderült, a katalán klub több mint 2,8 millió euróval kevesebb adót fizetett be az államkasszába, mint kellett volna, ez a botrány pedig börtönbe juttatta Rosellt.

Váltótársa (sokak szerint inkább bábja), a 2014-ben elnöknek választott Josep Bartomeu tovább vitte üzleti szemléletmódját. Tavaly szeptemberben a klub Hongkong után a második tengerentúli irodáját New Yorkban nyitotta meg azért, hogy betörjön az észak-amerikai piacra. Mindez nem meglepő, hiszen Bartomeu célja adott: növelni a klub globális hírnevét, s mindezt pénzzé tenni. Vágya, hogy a Barcelona legyen az első, amely a befolyó összegek terén eléri az egymilliárd eurót. Ha ez egyelőre ugyan nem is sikerült, az igen, hogy a csapat 2016-ra 620,2 millió eurós bevételig jusson.

 

– A Barcelona globális klub. A világ azonban hatalmas, és most csak egy apró szelete a miénk – nyilatkozta korábban Bartomeu. Ami talán legjobban jelzi pénzéhségét, hogy ő lenne az első, aki a csapat történetében eladná a Camp Nou névhasználati jogát.

– A történelem legnagyszerűbb Barcáját hagytam rájuk, ők pedig azzal töltötték idejüket, hogy mindezt lerombolták. A Barcelona, mint egy gyerek, el lett rabolva. A klub a vezetés miatt a manipuláció és hazugságok túsza lett – beszélt érzéseiről idén júniusban a The Guardiannek Laporta.

– A csapatot meg kell újítani, új játékosokat kell igazolnunk – ezt már Sergio Busquets mondta a spanyol Szuperkupa első, elveszített mérkőzése után. A jelenleg Katarban futballozó Xavi, a klub élő legendája keményebb volt: – A vezetőség még mindig abban a hitben él, hogy a Barcelonáé a világ legerősebb kerete, de ez nem igaz. Olyan játékosokat igazoltak az utóbbi időben, akik nem illeszkednek a rendszerbe – mondta. Mi a helyzet mindeközben a felnőtt csapat mögött működő s a világ egyik legjobb utánpótlás-akadémiájának tartott La Masiával? Egyrészt a jelenlegi és az előző elnök elhanyagolta azt, másrészt az utóbbi években kikerülő fiatalok túlnyomó többsége nem képviseli az elvárható színvonalat.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt időszak átigazolásai sem nevezhetők sikeresnek: Arda Turan, Aleix Vidal, Digne vagy Andre Gomes finoman szólva sem váltotta meg a világot. Épp ezért a csapat vezetőedzője, Ernesto Valverde a nyáron többször kiemelte, minőségi igazolásokra lenne szüksége. A transzferidőszak komédiába fulladt, a főszerepben Philippe Coutinhóval. De Marco Verrattit, az arsenalos Héctor Bellerínt és a nizzai Jean Serit sem sikerült megszerezni. Helyette jött Neymar pótlására 105 millióért Dembélé és 40 millióért Paulinho. Utóbbi leigazolását ráadásul a pénzmosás gyanúja lengi körül.

A tragikomikus nyár után nem meglepő, hogy Bartomeu ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be az „ellenzék”. Az átigazolási viszontagságok orvoslására a Barcelona megszerezné a Juventus sikerpárosát: Fabio Paratici sportigazgatót és társát, Giuseppe Marottát, akik Pirlo, Khedira, Vidal, Dybala megszerzésével biztosították, hogy a Zebrák állandó tagjai legyenek a szűk nemzetközi elitnek.

Az mindenesetre biztos, kevesen lennének most Valverde mester helyében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.