Nagy a káosz az FC Barcelonánál. Ennek jól érzékelhető jele, hogy a Messi–Neymar–Suarez trió felbomlott, a brazil világsztár, mint ismert, a Paris Saint-Germainhez távozott. Alig száradt meg a tinta az átigazolási papíron, jött a következő probléma: miért nem írta alá még szerződéshosszabbítását Lionel Messi? A megállapodás körüli bizonytalanságot maga a klubelnök, Josep Bartomeu oldotta fel, jelezve: minden rendben, Messi aláírása érkezik, csak túl zsúfolt a naptára.
Mindez csak a felszín, hiszen az elmúlt hetek eseményei mögött egy identitását vesztő, recsegő-ropogó rendszer képe sejlik fel. A Betis elleni első La Liga-mérkőzését a Nou Campban csak félház előtt játszotta a Barcelona, és az együttes felé pozitívan elfogult El Mundo Deportivo nemrég címlapján kritizálta a nyári igazolásokat.
A Guardiola-éra csillogása már végleg a múlté. A 2003 és 2010 között elnöklő Joan Laporta még kellő figyelmet fordított a katalán emberek számára oly fontos hagyományok életben tartására, például azzal, hogy fejlesztette az utánpótlást. Szeme előtt mindig a Més que un club, azaz a Több mint egy klub mottó lebegett, utódai azonban globális márkaként tekintettek a Barcelonára. A 2010–és 2014 között regnáló Sandro Rosell a klubot nagy mínusszal vette át, így rögtön tőkeerős szponzort keresett. A választás – mint utóbb kiderült, üzleti háttéralku miatt – a katari államhoz köthető Qatar Foundationre esett. Rosell elküldte a klub tiszteletbeli elnökét, Johan Cruyffot, s nem félt a piszkos ügyletektől: Neymar átigazolása kapcsán például kiderült, a katalán klub több mint 2,8 millió euróval kevesebb adót fizetett be az államkasszába, mint kellett volna, ez a botrány pedig börtönbe juttatta Rosellt.
Váltótársa (sokak szerint inkább bábja), a 2014-ben elnöknek választott Josep Bartomeu tovább vitte üzleti szemléletmódját. Tavaly szeptemberben a klub Hongkong után a második tengerentúli irodáját New Yorkban nyitotta meg azért, hogy betörjön az észak-amerikai piacra. Mindez nem meglepő, hiszen Bartomeu célja adott: növelni a klub globális hírnevét, s mindezt pénzzé tenni. Vágya, hogy a Barcelona legyen az első, amely a befolyó összegek terén eléri az egymilliárd eurót. Ha ez egyelőre ugyan nem is sikerült, az igen, hogy a csapat 2016-ra 620,2 millió eurós bevételig jusson.