Valami bűzlik Katalóniában, tán a mohóság

Rossz átigazolások, felelőtlen döntések és pénzéhség miatt került lejtmenetbe az FC Barcelona.

Nagy a káosz az FC Barcelonánál. Ennek jól érzékelhető jele, hogy a Messi–Neymar–Suarez trió felbomlott, a brazil világsztár, mint ismert, a Paris Saint-Germainhez távozott. Alig száradt meg a tinta az átigazolási papíron, jött a következő probléma: miért nem írta alá még szerződéshosszabbítását Lionel Messi? A megállapodás körüli bizonytalanságot maga a klubelnök, Josep Bartomeu oldotta fel, jelezve: minden rendben, Messi aláírása érkezik, csak túl zsúfolt a naptára.

Mindez csak a felszín, hiszen az elmúlt hetek eseményei mögött egy identitását vesztő, recsegő-ropogó rendszer képe sejlik fel. A Betis elleni első La Liga-mérkőzését a Nou Campban csak félház előtt játszotta a Barcelona, és az együttes felé pozitívan elfogult El Mundo Deportivo nemrég címlapján kritizálta a nyári igazolásokat.

A Guardiola-éra csillogása már végleg a múlté. A 2003 és 2010 között elnöklő Joan Laporta még kellő figyelmet fordított a katalán emberek számára oly fontos hagyományok életben tartására, például azzal, hogy fejlesztette az utánpótlást. Szeme előtt mindig a Més que un club, azaz a Több mint egy klub mottó lebegett, utódai azonban globális márkaként tekintettek a Barcelonára. A 2010–és 2014 között regnáló Sandro Rosell a klubot nagy mínusszal vette át, így rögtön tőkeerős szponzort keresett. A választás – mint utóbb kiderült, üzleti háttéralku miatt – a katari államhoz köthető Qatar Foundationre esett. Rosell elküldte a klub tiszteletbeli elnökét, Johan Cruyffot, s nem félt a piszkos ügyletektől: Neymar átigazolása kapcsán például kiderült, a katalán klub több mint 2,8 millió euróval kevesebb adót fizetett be az államkasszába, mint kellett volna, ez a botrány pedig börtönbe juttatta Rosellt.

Váltótársa (sokak szerint inkább bábja), a 2014-ben elnöknek választott Josep Bartomeu tovább vitte üzleti szemléletmódját. Tavaly szeptemberben a klub Hongkong után a második tengerentúli irodáját New Yorkban nyitotta meg azért, hogy betörjön az észak-amerikai piacra. Mindez nem meglepő, hiszen Bartomeu célja adott: növelni a klub globális hírnevét, s mindezt pénzzé tenni. Vágya, hogy a Barcelona legyen az első, amely a befolyó összegek terén eléri az egymilliárd eurót. Ha ez egyelőre ugyan nem is sikerült, az igen, hogy a csapat 2016-ra 620,2 millió eurós bevételig jusson.

– A Barcelona globális klub. A világ azonban hatalmas, és most csak egy apró szelete a miénk – nyilatkozta korábban Bartomeu. Ami talán legjobban jelzi pénzéhségét, hogy ő lenne az első, aki a csapat történetében eladná a Camp Nou névhasználati jogát.

– A történelem legnagyszerűbb Barcáját hagytam rájuk, ők pedig azzal töltötték idejüket, hogy mindezt lerombolták. A Barcelona, mint egy gyerek, el lett rabolva. A klub a vezetés miatt a manipuláció és hazugságok túsza lett – beszélt érzéseiről idén júniusban a The Guardiannek Laporta.

– A csapatot meg kell újítani, új játékosokat kell igazolnunk – ezt már Sergio Busquets mondta a spanyol Szuperkupa első, elveszített mérkőzése után. A jelenleg Katarban futballozó Xavi, a klub élő legendája keményebb volt: – A vezetőség még mindig abban a hitben él, hogy a Barcelonáé a világ legerősebb kerete, de ez nem igaz. Olyan játékosokat igazoltak az utóbbi időben, akik nem illeszkednek a rendszerbe – mondta. Mi a helyzet mindeközben a felnőtt csapat mögött működő s a világ egyik legjobb utánpótlás-akadémiájának tartott La Masiával? Egyrészt a jelenlegi és az előző elnök elhanyagolta azt, másrészt az utóbbi években kikerülő fiatalok túlnyomó többsége nem képviseli az elvárható színvonalat.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt időszak átigazolásai sem nevezhetők sikeresnek: Arda Turan, Aleix Vidal, Digne vagy Andre Gomes finoman szólva sem váltotta meg a világot. Épp ezért a csapat vezetőedzője, Ernesto Valverde a nyáron többször kiemelte, minőségi igazolásokra lenne szüksége. A transzferidőszak komédiába fulladt, a főszerepben Philippe Coutinhóval. De Marco Verrattit, az arsenalos Héctor Bellerínt és a nizzai Jean Serit sem sikerült megszerezni. Helyette jött Neymar pótlására 105 millióért Dembélé és 40 millióért Paulinho. Utóbbi leigazolását ráadásul a pénzmosás gyanúja lengi körül.

A tragikomikus nyár után nem meglepő, hogy Bartomeu ellen bizalmatlansági indítványt nyújtott be az „ellenzék”. Az átigazolási viszontagságok orvoslására a Barcelona megszerezné a Juventus sikerpárosát: Fabio Paratici sportigazgatót és társát, Giuseppe Marottát, akik Pirlo, Khedira, Vidal, Dybala megszerzésével biztosították, hogy a Zebrák állandó tagjai legyenek a szűk nemzetközi elitnek.

Az mindenesetre biztos, kevesen lennének most Valverde mester helyében.