A régi kapitányok szerint nem Bernd Storck a bűnös

Képzés helyett versenyeztetünk, ezért nincs elég tehetséges fiatal, aki pótolni tudná a visszavonuló legjobbjainkat.

Gabay Balázs
2017. 10. 18. 18:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az MLSZ Storck előtt soha nem alkalmazott sportigazgatót, aki kidolgozza a szakmai koncepciót és együttműködik a kapitánnyal. Ez a felépítmény jól működhet, de ketté kell bontani: a sportigazgatónak kell felelnie az utánpótláscsapatokért, és a kapitánynak a válogatottért. De az egyik ne szóljon bele a másik munkájába – penget Gelleihez hasonló húrokat Várhidi Péter. A Mosonmagyaróvár jelenlegi trénere másfél éven át állt ült a nemzeti csapat kispadján (2006–2008), vele vertük emlékezetes barátságos meccsen a világbajnok olaszokat.

Őszinte csalódottsággal a hangjában beszélt arról, hogy Magyarországon még mindig nem dolgozta ki senki azt a koncepciót, amely alapján minden klubnál egységes utánpótlásképzési rendszer működne, és amivel a válogatott is nyerne. – Ki kellene dolgozni először is a magyar futball egységes filozófiáját, stílusát, mely régen létezett, ma már nincs.

A múltban hol a hollandok, hol az olaszok, hol a németek útját próbáltuk járni. 20 éve beszélek már arról, hogy ezt az egységes koncepciót meg kellene alkotni, nem akarom újrakezdeni

– így Várhidi. Hozzátette, Bicskei Bertalan, miután az ifjúsági válogatottal Európa-bajnokságot nyert 1984-ben, írt egy könyvet, melyben kifejtette, 20 éves lemaradásban vagyunk a képzést illetően. Ez a hátrány pedig azóta sem csökkent, miközben a svájciak, az osztrákok vagy a belgák bizonyítékul szolgálnak, hogy az egységes szisztéma alapján elvégzett munka komoly eredményeket hoz.

– Mi versenyeztetünk az utánpótlásban, és nem képzünk, ez a legnagyobb probléma

– fogalmazott a korábbi kapitány. 17 éves korig azért versenyképes a magyar focista, mert a versenyeztetés és a képzés jelentette különbség ebben a korban még nem mutatkozik meg annyira az eredményben. Később azonban igen, és akkor már nem lehet pótolni a sok-sok kiesett évet, amikor képzés helyett csak a győzelmet, vagyis az eredményt követelték a gyerekektől. – Az a baj, hogy erről mindig csak beszélünk, de a hasonló, kollégákkal folytatott vitaindító beszélgetések elhalnak két kávé között. Aztán csinálunk felmérést, programot, de a gyerekeket nem tudjuk eljuttatni a megfelelő szintre.

Amíg máshol egy Messiből, Iniestából, Thomas Müllerből ki tudja hozni a 100 százalékot az edzője, addig nálunk legfeljebb a 70 százalékot fogja tudni kipréselni az edző. Ők pedig ezzel a teljesítménnyel válogatottak lesznek, mert az elmaradt képzést később nem lehet pótolni.

Várhidi Péter a fentiek alapján úgy véli, Bernd Storck a maga módján szépen teljesített, egyszerűen be kell látni, hogy a magyar játékosok ennél többet nem tudnak. A magyar kontra külföldi edző dilemmáról az a véleménye: nem lehet általánosítani. A magyarok között is van jó és rossz tréner, de ugyanez igaz a külföldiekre is. Ennek mentén azt sem lehet kijelenteni, hogy a válogatott játékosok külföldi vagy magyar kapitánnyal tudnának jobban dolgozni. – Amikor a nyugat-európai közegből jött haza a válogatottba a játékosok zöme, akkor jobban értették azt a „nyelvet”, amit ott beszéltek. Amikor magyar mezőnyből, tempóból érkezett a többség, akkor magyar edző talán jobban szót tudott érteni velük.

A tréner felhívja a figyelmet: az Eb-re kijutó csapat tíz évig formálódott, mire kiugró eredményt elért, a gerince 70-90-szeres válogatottakból állt, akik angol, német, belga bajnokságokban edződtek nap mint nap. Most viszont számos olyan csapattag van, aki a válogatottban tudja csak megszerezni a nemzetközi rutint, ezt egyébként Storck is mantrázta. A kiöregedett játékosok után viszont nem álltak sorba az újak, akihez most lehetne nyúlni. – Nem lehet azért a játékosokat hibáztatni, mert jelenleg nincs gerince a válogatottnak.

Várhidi szakmai szemmel egyedül Storck kiválasztási rendszerét nem értette: ő, ha egy-egy fiatalt bedobott volna a mély vízbe, akkor nem pár meccsre vetette volna be, hanem hosszabb távon. Baróti Lajost hozta példának, aki akkor is játszatta a válogatottban a futballistákat, amikor azok a klubjukban sem voltak mindig kezdők. Egységes csapattal egységes rendszerben próbált játszani.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.