A régi kapitányok szerint nem Bernd Storck a bűnös

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Képzés helyett versenyeztetünk, ezért nincs elég tehetséges fiatal, aki pótolni tudná a visszavonuló legjobbjainkat.

Gabay Balázs
2017. 10. 18. 18:02

– Az MLSZ Storck előtt soha nem alkalmazott sportigazgatót, aki kidolgozza a szakmai koncepciót és együttműködik a kapitánnyal. Ez a felépítmény jól működhet, de ketté kell bontani: a sportigazgatónak kell felelnie az utánpótláscsapatokért, és a kapitánynak a válogatottért. De az egyik ne szóljon bele a másik munkájába – penget Gelleihez hasonló húrokat Várhidi Péter. A Mosonmagyaróvár jelenlegi trénere másfél éven át állt ült a nemzeti csapat kispadján (2006–2008), vele vertük emlékezetes barátságos meccsen a világbajnok olaszokat.

Őszinte csalódottsággal a hangjában beszélt arról, hogy Magyarországon még mindig nem dolgozta ki senki azt a koncepciót, amely alapján minden klubnál egységes utánpótlásképzési rendszer működne, és amivel a válogatott is nyerne. – Ki kellene dolgozni először is a magyar futball egységes filozófiáját, stílusát, mely régen létezett, ma már nincs.

A múltban hol a hollandok, hol az olaszok, hol a németek útját próbáltuk járni. 20 éve beszélek már arról, hogy ezt az egységes koncepciót meg kellene alkotni, nem akarom újrakezdeni

– így Várhidi. Hozzátette, Bicskei Bertalan, miután az ifjúsági válogatottal Európa-bajnokságot nyert 1984-ben, írt egy könyvet, melyben kifejtette, 20 éves lemaradásban vagyunk a képzést illetően. Ez a hátrány pedig azóta sem csökkent, miközben a svájciak, az osztrákok vagy a belgák bizonyítékul szolgálnak, hogy az egységes szisztéma alapján elvégzett munka komoly eredményeket hoz.

– Mi versenyeztetünk az utánpótlásban, és nem képzünk, ez a legnagyobb probléma

– fogalmazott a korábbi kapitány. 17 éves korig azért versenyképes a magyar focista, mert a versenyeztetés és a képzés jelentette különbség ebben a korban még nem mutatkozik meg annyira az eredményben. Később azonban igen, és akkor már nem lehet pótolni a sok-sok kiesett évet, amikor képzés helyett csak a győzelmet, vagyis az eredményt követelték a gyerekektől. – Az a baj, hogy erről mindig csak beszélünk, de a hasonló, kollégákkal folytatott vitaindító beszélgetések elhalnak két kávé között. Aztán csinálunk felmérést, programot, de a gyerekeket nem tudjuk eljuttatni a megfelelő szintre.

Amíg máshol egy Messiből, Iniestából, Thomas Müllerből ki tudja hozni a 100 százalékot az edzője, addig nálunk legfeljebb a 70 százalékot fogja tudni kipréselni az edző. Ők pedig ezzel a teljesítménnyel válogatottak lesznek, mert az elmaradt képzést később nem lehet pótolni.

Várhidi Péter a fentiek alapján úgy véli, Bernd Storck a maga módján szépen teljesített, egyszerűen be kell látni, hogy a magyar játékosok ennél többet nem tudnak. A magyar kontra külföldi edző dilemmáról az a véleménye: nem lehet általánosítani. A magyarok között is van jó és rossz tréner, de ugyanez igaz a külföldiekre is. Ennek mentén azt sem lehet kijelenteni, hogy a válogatott játékosok külföldi vagy magyar kapitánnyal tudnának jobban dolgozni. – Amikor a nyugat-európai közegből jött haza a válogatottba a játékosok zöme, akkor jobban értették azt a „nyelvet”, amit ott beszéltek. Amikor magyar mezőnyből, tempóból érkezett a többség, akkor magyar edző talán jobban szót tudott érteni velük.

A tréner felhívja a figyelmet: az Eb-re kijutó csapat tíz évig formálódott, mire kiugró eredményt elért, a gerince 70-90-szeres válogatottakból állt, akik angol, német, belga bajnokságokban edződtek nap mint nap. Most viszont számos olyan csapattag van, aki a válogatottban tudja csak megszerezni a nemzetközi rutint, ezt egyébként Storck is mantrázta. A kiöregedett játékosok után viszont nem álltak sorba az újak, akihez most lehetne nyúlni. – Nem lehet azért a játékosokat hibáztatni, mert jelenleg nincs gerince a válogatottnak.

Várhidi szakmai szemmel egyedül Storck kiválasztási rendszerét nem értette: ő, ha egy-egy fiatalt bedobott volna a mély vízbe, akkor nem pár meccsre vetette volna be, hanem hosszabb távon. Baróti Lajost hozta példának, aki akkor is játszatta a válogatottban a futballistákat, amikor azok a klubjukban sem voltak mindig kezdők. Egységes csapattal egységes rendszerben próbált játszani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.