Az angol élklubok stadionnyi összeget költenek sérültjeikre

A legjobbak előre jelző rendszert is bevetnek a megelőzéshez. Az ultramodern gyep is felelős lehet.

A kívülállóknak talán nem egyértelmű, de egy játékos bérének kiszámításánál minden futballklubnak figyelembe kell vennie, ha az illető sérülések miatt kiesik egy időre. Márpedig ez óriási tehertétel: a brit biztosítási és kockázatkezelési cég, a Jardine Lloyd Thompson Group (JLT) számításai alapján a Premier League csapatai a 2016–2017-es idényben 177 millió fontot (62,3 milliárd forint) fizettek ki azokra a játékpercekre, amelyeket a maródi játékosok a pályán kívül töltöttek el. Az összeg az előző idényhez képest tizenkét százalékkal emelkedett. Ennek háttérben a JLT sportrészlegének vezetője, Duncan Fraser szerint a játékosok árának növekedése és az angol első osztályú bajnokságon belüli versenyhelyzet fokozódása áll.

A pénzszórásban a Manchester City a listavezető harminc labdarúgójára költött 18,3 millió fonttal, mögötte a Manchester United és az Arsenal áll. A sérülések száma mindkét csapatnál ötvenegy, ám ezekre a labdarúgókra „csak” 17,8, illetve 16,2 millió font ment el. Aránytalannak tűnhet a City elsősége, de Manchester égszínkék felén jóval magasabbak a bérek az átlagosnál, ez pedig felfújja a „haszontalan” költségeket. 

A JLT által készített tanulmányból kiderül, a huszonegy éven aluli korosztály a leginkább hajlamos a sérülésekre. A szakemberek ezt nem tartják annyira meglepőnek, hiszen a fiataloknál gyakorta érzékelhető tapasztalatlanság és túlzott vakmerőség. Épp emiatt a világ jelentősebb akadémiáin kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzésre. A játékosnak egyedi egészségügyi adataikkal ellátott profiljuk van, követik a növekedési és érési folyamataikat, továbbá meghatározott időszakonként felülvizsgálaton kell részt venniük. Ami a felnőtt korosztályú csapatokat illeti: a topkluboknak a német szoftverfejlesztő cég, az SAP sérülésfigyelő rendszere jelenthet segítséget. Ez több tényező (edzések száma, aktuális erőnlét, mérkőzésszám) és egy matematikai formula alapján jósolja meg egy-egy típusú sérülés jövőbeni megjelenését. A szoftver különlegessége a kockázatmeghatározó keretrendszer, amely egyedi „térképet” alkot és tartalmaz személyes beavatkozási programot is.

A megelőzés és a digitális technológia használata mellett azonban bőven van még előrelépési lehetőség. A hiányzások okait vizsgálva például kiderült, az egyik legfőbb probléma a térdsérülés, ez igényli összességében a legtöbb pénzt és száműzi a leghosszabb ideig a pályáról a futballistát. A játékosok emiatt átlagban hetven napot hagytak ki a vizsgált szezonban. A térdsérülésekkel foglalkozó ortopéd sebész, Bilal Barkatali a BBC-nek arról beszélt, szerinte elsősorban a magas intenzitású játék és a fáradtság az okozója ezeknek. Befolyásoló tényezők lehetnek még a labdarúgó élettani változásai, a lejátszott találkozók száma, a cipő kialakítása és a pálya talaja. Hozzátette, mind az amatőr, mind a profi ligákban az elmúlt tizenöt évben növekedett a térd- és az ínszalagszakadások száma.

A gyep minőségéről az egykori Chelsea-játékos, a jelenleg a BBC szakértőjeként dolgozó Pat Nevin is tett már említést: – A pályák talajában látom a probléma egyik gyökerét. Több menedzsertől hallottam már panaszt az ultramodern gyepekre. Remélem, néhány évtized múlva a játéktér egyik játékosnak sem töri ketté a karrierjét egy térd-, boka- vagy csípősérüléssel – mondta.

De a cipő kialakításának változása is közrejátszik. Colin Martin lábbelik készítésével foglalkozó specialista úgy tapasztalja, a puhább és lábat kevésbé tartó darabok előmozdítói a sérüléseknek. Épp ezért olyan betéteket tervez, amelyek a bokának és a térdnek nagyobb stabilitást nyújtanak.