Szkennerügy: tavaly még nem volt komoly akarat a megállapodásra

Kubatovnak már kínos volt, hogy az NB III-ba több fradista jár, mint az NB I-be. Törékeny békét kötött az elnök.

Csütörtök este Kubatov Gábor kiírta a Facebookra, hogy megállapodott azokkal a Fradi-ultrákkal, akik az új stadionba nem voltak hajlandó betenni a lábukat. A Debrecen elleni november 4-i hazai meccsen már újra ott lesznek a lelátón. A hír biztossá vált, miután a Fradi-tábor előénekese, kápója, Hamberger Ádám is ezt posztolta a Facebookon.

Három éve bojkottálja a kemény mag a mérkőzéseket, így visszatérésük sok kérdést felvet. Ezeket Kubatov szerdán szeretné megválaszolni, egyelőre nem tudni, hogy sajtótájékoztató vagy közlemény formájában. Hosszú tárgyalássorozat vezetett el idáig, melynek során a Fradi elnöke leült a tábor vezetőivel, és megpróbálta meggyőzni őket, hogy változtassanak álláspontjukon. A 16-os szektor, az EEE-mozgalom, a Green Monsters, tehát a különböző szurkolói csoportok képviselői vettek részt a megbeszéléseken.

Kubatov akkor kezdett el jobban mocorogni, miután a tavaly márciusi Csepel–Ferencváros NB III-as mérkőzésen – a szervezett szurkolói csoportok aktivizálásának hála – tízezren voltak, a Fradi NB I-es meccsén meg ugyanazon a hétvégén talán feleannyian sem. Az elnök akkor úgy gondolta, most már le kellene ülni beszélgetni a tábor vezetőivel. Hamberger Ádámot, a ferencvárosiak kápóját, előénekesét kereste meg, egyértelmű volt, hogy ő a kulcsfigura a megegyezéshez. Ekkor több kérdésben sem jutottak dűlőre, de úgy tudjuk, akkor azért nem volt olyan komoly akarat a megállapodásra, mint az utóbbi időben. Volt, hogy a szurkolói vezetők dobtak be egy javaslatot, volt, hogy Kubatov, de egyik fél sem akart túl sokat engedni saját igazából, ezért csigalassan haladtak a tárgyalások.

Ott volt például az elhíresült Csatáry-molinó ügye 2013-ban, melyen teljesen felháborodott a Fradi-vezetés és persze Kubatov Gábor. A Fradi-tábor a kassai gettó egykori vezetőjének halálát követően emlékezett meg a háborús bűnösről, a drapériát a szurkolók molinóit ellenőrző személy egyébként látta. Az elnök soha többé nem akar hasonló incidenst. Ez csak egy kifogásolt eset volt, a Ferencvárost rendszeresen büntette az MLSZ rasszista rigmusok, pirotechnika használata miatt. Hamberger egy, a 24.hu-nak adott 2015-ös interjúban azt mondta, a cigányozással a szabad véleménynyilvánítás alapján nincs gondja, az új, valóban groteszk kinézetű Fradi-sassal, a Fradi-induló átalakításával viszont igen. A legmélyebb árkot azonban a tenyérszkenner ásta a felek közé. Hamberger az említett interjúban szó szerint azt mondta, ők soha nem fogadják el a vénaszkennert.

Aztán a tavalyi enyhülés folytatódott, sikerült egyre közelebb hozni az álláspontokat, és végül egymás tenyerébe csaptak a felek. Akik tető alá hozták a megegyezést, biztosak benne, hogy november 4-én telt ház lesz a Groupamában. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, mennyit engedett Kubatov és mennyit az ultrák, hogy utóbbiak az új stadion megnyitása óta először betegyék a lábukat az arénába. Ahogyan az is felmerül: okoz-e összeütközést a megállapodás a szurkolói csoportok között. Emlékezhetünk rá, azok közül, akik évekkel ezelőtt kivonultak a stadionból, többen is fizikai összetűzésbe keveredtek olyanokkal, akik bejártak. A Fradimob már most arról ír, ilyen nem fordulhat elő. Ráadásul ott vannak azok a drukkerek, akik tábor híján ultra módjára elkezdték szervezni a szurkolást a kapu mögött az utóbbi években. A Halhatatlanok nevű csoportot a régiek és számos benti szurkoló is kinevette, nekik minden bizonnyal eddig tartott a pályafutásuk, kérdés, elfogadják-e ezt a helyzetet. 

Korábban kiszivárgott információk alapján biztosnak tűnik, hogy a teljes Fradi-tábornak, mely eddig nem járt be szurkolni a Groupama Arénába, nem kell majd használni a tenyérszkennert. A vezérszurkolóknak viszont feltehetően igen, az ultrákkal kapcsolatos ügyekben és a tárgyalásokat illetően jól értesült Fradimob szurkolói oldal is így tudja. Hogy ez mennyire lenne igazságos az összes többi drukkerrel szemben, azt ki-ki döntse el maga. A Fradi-kártya használata minden valószínűség szerint kötelező lenne a beazonosítás végett. Annyiban Hambergernek és a tábornak tökéletesen igaza van, hogy a stadionba felszerelt több száz kamera simán be tudja azonosítani a rendbontókat balhé esetén, ha fényképes igazolvánnyal lépnek be a beléptetőkapun, és így nincs feltétlenül szükség a tenyérszkenneres beazonosításra. Ez persze csak akkor megoldás, ha alapos az ellenőrzés a bejáratoknál.

Az egyik legfőbb kérdés most az: mi történik, ha a Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül csoport tagjai, vagyis a bebocsátást nyert tábor megint balhézni kezd, legyen akár szó egy rasszista rigmusról, egy oda nem illő kétrudas kiírásról, egy-két tucat begyújtott görögtűzről. Azt ugyanis még talán Hamberger sem tudja garantálni, hogy a több ezer ember mindegyike felfogta, milyen törékeny békemegállapodást sikerült összehozni hosszú évek munkájával.