A Ferencváros–Újpest mérkőzés a mai magyar foci legnagyobb érdeklődésre számot tartó derbije. Érdekesség, hogy a 20. század elején, amikor a sportág még csak bontogatta a szárnyait, nem ez a párosítás számított a legnagyobb ütközetnek, hanem a Fradi–MTK, a két csapat felváltva nyerte a bajnoki címeket. A zöld-fehérek 1905 és 1913 között szinte zsinórban, majd jött a Magyar Testgyakorlók Köre, és uralta az 1913 és 1925 közötti időszakot.
Az Újpest futballszakosztálya ekkor még sehol sem volt, az első sikerkorszak a gazdasági világválsággal párhuzamosan futott, a következő 1969 és 1979 között következett. A zöld-fehér–lila-fehér rivalizálás eleinte csak a pályán mutatkozott meg, hiszen 1930-ban az Újpest törte meg az MTK és a Fradi addigi uralmát. Újpest ráadásul akkor még vidéki csapatnak számított, csak 1950-ben vált Budapest kerületévé, így a vidék-főváros ellentétet is érzékelni lehetett a szurkolói körökben. Emellett az okozhatott még feszültséget, hogy a Fradinak katolikus szurkolótábora volt, az Újpestnek vegyes vallási és társadalmi összetételű. A viszony valódi elmérgesedését a hazai labdarúgással foglalkozó kiadványok is a kommunista hatalomátvételhez kötik: a fővárosi futballcsapatokat állami szervekhez kötötték. A Ferencváros a Földművelésügyi, az Újpest a Belügyminisztérium csapata lett.
A hatvanas-hetvenes években a gyepen semmi nem volt érzékelhető az ellenségeskedésből, Nyilasi Tibor vagy Ebedli Zoltán simán leült fröccsözgetni Törőcsik Andrással vagy épp Fazekas Lászlóval, és a derbik lefújását követően soha nem láttak olyan tömegjeleneteket a nézők a pályán, mint mondjuk egy Barcelona–Real után, amikor a játékvezetőnek kellett szétválasztania az őrjöngő játékosokat. Ha már szóba került az El Clásico, a Ferencváros–Újpest rangadó minden mérvadó lap vagy portál válogatásában ott van a világ ötven legjelentősebb derbije között, s volt, hogy a tizenötös listára is felkerült.
Az összecsapás újkori, jelenkori történetében nemegyszer a pályán is emlékezetesre sikerült a játék, volt, hogy a Ferencváros nyert 7-1-re (1979), az újpestiek az 1976-os 8-3-as és a 2010-es 6-0-s győzelmüket hozzák fel legszebb emlékként. A hazai futball színvonalának süllyedésével a stadionon kívüli események vették át a főszerepet: egy-egy Fradi–Újpest vagy Újpest–Fradi kis túlzással utcai háborúba torkollott. A IV. kerületbe látogató, ütésváltásban reménykedő zöld-fehér huligánok sokszor aszerint latolgatták, hogy vonattal vagy villamossal érdemes megközelíteni a Megyeri úti Újpest-stadiont, hogy melyik lenne kevésbé feltűnő a rendőrség számára. Az újpesti kemény mag hasonlóképp tett, ők nemegyszer előre lebeszélték az ellenfél szurkolóival, hogy a Nagyvárad téren leszállnak a metróról, hogy a rendfenntartók ne tudjanak közbelépni egy kiadós verekedésnél. Az egyenruhások ezért egy idő után már csak különmetróval utaztatták a vendégszurkolókat a derbikre, de a balhékat így sem mindig sikerült megakadályozni.
Emlékezetes az 1999-es Ferencváros–Újpest meccs, ahol rendőri lovasrohammal is alig sikerült visszatartani az Üllői úton a vendégekre acsarkodó fradistákat. Ahogyan sokak fejében él a kép, amikor a ferencvárosi huligánok feltépik a padokat az újpesti arénában. Néhányan utóbb viccesen köszönetet mondtak nekik, hogy elkezdték a stadionrekonstrukciót. (1999-től 2001-ig újjávarázsolták a létesítményt). Az Üllői úti meccseken a rendőrség már mindent kitalált, hogy szétválassza a feleket: a kordonok mellett egy óriási, felfújható műanyag sátrat helyeztek el a metrókijáratnál, így az újpesti drukkerek megúszták az üvegzáport a stadion felé.
A 2000-es éve második felétől már nyugodtabbak voltak a kedélyek, az utolsó dobálózós derbi 2015-ben volt, de ekkor a tenyérszkenner bevezetése ellen tiltakozó Fradi-tábor már a stadionon kívül követte a mérkőzést.
2017. október 21-én jön a 222. Ferencváros–Újpest összecsapás.
