„Magyarországon megbolondítják a fiatalokat”

George F. Hemingway szerint az ifjú magyar focistáknak magyar hősökre, példaképekre van szükségük. Interjú.

– A Budapest Honvéd U19-es csapata összesítésben 1-9-cel búcsúzott az ifjúsági Bajnokok Ligájától. Az első mérkőzésen a csapat 8-0-ra kapott ki úgy, hogy a mezőny legjobbja a kapus Berla Attila volt. Mit tapasztalt Krasznodarban az infrastruktúra és a játék terén?
– Érdemes tudni a következőket: a Budapest Honvéd teljes költségvetése – beleértve az első csapatét és akadémiáét is – az elmúlt évben 5 millió euró volt. A Krasznodar akadémiájáé önmagában 12 millió. A Magyar Futball Akadémián 100 gyerek futballozik, akikre 30 edző és 2 orvos jut. Náluk 250 gyerek nevelkedik, 150 főállású edző és 30 orvos segítségével. Ráadásul ők 12 ezer gyerekből válogatnak. Ami pedig a játékot illeti: két-három labdarúgójuk folyamatosan az első csapatban játszik – most visszahozták őket az U19-es BL-be. A nagyarányú vereségnek három oka volt: a háttérbeli különbségek, egy sérülések miatt felforgatott Honvéd-védelem, továbbá a túlzottan támadó szellemiségű felállás. Az is jól látszott, hogy amikor egy magyar játékos megkapta a labdát, azonnal három orosz vette körül. Ha sikerült továbbpasszolni, ott is hárman vették körül. Valamit nagyon tudnak a fizikai felkészítésben, ezért két embert elküldünk Krasznodarba egy hónapos tanulmányútra. Továbbá az U17-es korosztályukat meghívtuk a Honvéd-Penta Kupára. Ugyanakkor a Magyar Futball Akadémia sokkal jobb, mint amikor elkezdtük a munkát, s remélem, tíz év múlva jobb lesz, mint ma. Hálás vagyok, hogy a kormányzat nagy összeget fordít infrastruktúra-fejlesztésre, de látni kell, hogy az az orosz milliárdos, aki finanszírozza az ottani költségeket, ha kell, 20 millió eurót is bele tud tenni.

– Mi kell ahhoz, hogy előrelépjen a magyar utánpótlásfoci, és ezzel együtt a Magyar Futball Akadémia is?
– Két-három éve jöttünk rá, hogy hét-nyolc éves korban már el kell kezdeni a megfelelő munkát, hogy magas szintre juthasson egy gyerek. Korábban csak a tizennégy éven felüliekre koncentráltunk. Az is fontos, hogy már csak az elit csapatok vannak az első osztályú utánpótlás-bajnokságokban. [Az MLSZ tavaly április döntése értelmében csak a legjobb nyolc akadémia, műhely csapata küzd egymás ellen U16-tól U19-ig – H. Zs.] Azelőtt volt 21-0-s meccs is – ez nem vezet sehova. Ha Lionel Messi ellenem focizik, akkor nem tud fejlődni.

– Az épülő labdarúgó-akadémiájuk hogyan áll, és mit vár az elkészültétől?
– A jövő év első negyedében várható a befejezés. Azt várom, hogy sokkal több és másféle edzéslehetőség is legyen, például többet tudjanak nagypályán edzeni a csapatok, legyenek olyan lehetőségek, mint Felcsúton. A hiányosságok ellenére pozitív, hogy az előző szezonban mi voltunk a legeredményesebb utánpótláscsapat, és jelenleg az U15-től az U19-ig három bajnokságban is vezetünk.

– A Y- és Z-generáció már a technológiai lehetőségektől hemzsegő világba érkezik, s emiatt az okoskészülékek rabjává válik. Hogyan lehet hozzájuk eljutni?
– Az elmúlt hónapban voltam New Yorkban, Las Vegasban, Los Angelesben. Döbbenettel tapasztaltam, hogy a helyzet rosszabb, mint Magyarországon.

Minden gyerek kezében telefon, és senki nem figyel a környezetre. Ez pedig egyre rosszabb lesz. Ahhoz, hogy letegyék a telefont a magyar gyerekek, magyar hősök kellenek.

Hősökre, példaképekre van szükség a pályákon.

– Az MLSZ pénzbeli juttatással ösztönzi a klubokat a fiatalok szerepeltetésére az első osztályban. Ezt előremutatónak ítéli?
– Egyrészt szeretek szabadságban élni. Másrészt: kinek a pénzét adja az MLSZ a kluboknak? Aki a saját pénzemet adja vissza, az ne mondja meg, hogy ezért én mit tegyek. Nem azért használok rengeteg fiatalt, mert az MLSZ erre ösztönöz, hanem azért, mert van egy akadémiánk, amelyet ezért tartunk.

– Egyetért azzal, hogy a központilag érkező pénzek – taó, közvetítési jogdíj, Szerencsejáték Zrt. – elkényelmesíti a fiatalokat?
– Nem, ez nem igaz. A felelősség ezen a téren a klubvezetőké. Magyarországon a játékosok fizetése azért nincs rendben, mert a vezetők rábólintanak a magas igényekre. Nem a játékos a hibás, ő csak a saját érdekeit képviseli.

Igen, a focisták túl vannak fizetve,

ugyanakkor taó nélkül nem lenne magyar labdarúgás. A pénzelosztás mikéntjén lehet vitatkozni, vagy azon, hogyan kell az embereket motiválni, de hogy erre az összegre szükség van, az nem vita tárgya. Az az ellenérv pedig, hogy mennyi kórházat lehetne építeni egy stadion árából, egyszerűen demagógia.

– A fiatal játékosok eladásánál piaci logika alapján gondolkodik?
– Magyarországon a szülők és az ügynökök teljesen megbolondítják a fiatalokat. Ha valaki iránt van komoly érdeklődés, mindent megtesz, hogy eljusson külföldre. Így igazából nem én hozom meg a döntést, hanem a játékos. Ha el akar menni, s van rá ajánlat, akkor el kell engednem. Ha nem engedem, akkor boldogtalan embert csinálok belőle. Más kérdés, hogy mindez tényleg jó-e neki, készen áll-e a váltásra. Amikor valakit eladtunk, minden esetben ő akart menni, hiszen nekem az a legfontosabb, hogy az első csapatnak termeljek játékosokat.

– Tehát ezeknek a gyerekeknek ön szerint nincs valós képük a saját tudásukról?
– Nincs.