Átlagosan 2,6 millió forint körül keres a magyar focista

Az óriási mennyiségű közpénz és televíziós jogdíj viszont nem emeli a színvonalat.

Gabay Balázs
2018. 01. 29. 7:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A hazai futballisták szuperbruttó keresete 2,6 millió forint körül mozog. Egy magyar futballista 2016-ban nettó 1,8 millió forintot vitt haza, míg idén ez az összeg az ekhós adózási forma változása miatt már körülbelül 2 millió forintra emelkedhet – mondta el a Digi Sport Reggeli Start című adásában Szabados Gábor. A sportközgazdász kifejtette, azt tudni kell, hogy óriási a különbség a legjobban és a legrosszabbul kereső itthoni labdarúgók bére között, hiszen míg a legfelső kategóriába esők 5-10 milliót is zsebre tesznek, addig az alsó szint néhány százezer forint. Így azt lehet mondani, hogy a valódi átlagfizetés, melyet a focisták legnagyobb hányada megkap, nagyjából nettó 500 ezer–1 millió forint lehet.

– Hiába duplája egy osztrák élcsapat költségvetése a Ferencvárosénak – melynek mintegy 14 millió eurós büdzséje van –, a fizetések nagyjából ugyanazok, mint például a Rapid Wiennél. Viszont azzal, hogy nőnek a fizetések, a színvonal láthatóan nem emelkedik. Az ugyanakkor biztos, hogy az NB I-ben most jobb játékosok játszanak, mint néhány éve, hisz a magas bér olyan légiósokat, magyar válogatott játékosokat csábított haza, akik egyébként nem lennének itt. Varga Roland ezzel a teljesítménnyel pár éve már rég nem Magyarországon játszana – állítja Szabados. Ez azért elég élesen rávilágít a kialakult helyzetre.

A nagy fizetésért a harmatgyenge magyar bajnokságba is hazajönnek a játékosok, így a jó magyar futballisták inkább vállalják saját teljesítményük romlásának lehetőségét is a komolyabb bérért cserébe.

Elkeserítő diagnózis.

Szabados Gábor arra is kitért, hogy a focisták azért tudnak többet keresni, azért van több pénz ebben a szektorban, mert jobb a pénztermelő képessége, mint az egészségügynek vagy az oktatásnak. Egy tanítónak vagy orvosnak ezért nem lesz ekkora bére. Viszont hiába van sok pénz, az nem a piacról származik, így nem javítja a minőséget sem.

– A bevételek nagy része nem a fogyasztótól jön, nem piaci alapú. A tévés jogdíjaknak is csak egy része piaci alapú, hisz az állami sportcsatorna közvetít, és nagyjából dupláját fizeti, mint egy korábbi magáncég – mondta a közgazdász.

A tévés bevételek mellett a csapatokhoz egyedi kormánydöntéseken, sima kormányhatározatok útján kerülnek pénzek, no meg ott van a társasági adó, melyet focistafizetésre ugyan nem lehet elkölteni, de óriási mennyiségű egyéb költést ki lehet váltani vele, így a végén mégiscsak jut máshonnan magasabb bérre.

Ráadásul, mint azt számos edző, volt játékos hangsúlyozta a közelmúltban, nincs elvárt magas teljesítményhez kötve, hogy valaki megkapja a több milliós fizetést, így a langyos vízben egyre több, korábban kiemelkedő képességű futballista evickél hétről hétre. Viszont a klubcsapataink egyik nemzetközi kupában sem vitézkednek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.