Petry Zsolt: A magyar labdarúgás dívácskákat nevel

Úgy véli, hiányzik a szigor a rendszerből, ahogy a korai sztárolás sem tesz jót.

MN
2018. 01. 05. 10:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Azzal a céllal vágtunk neki az idénynek, hogy fél távnál az első tíz között maradjunk, közel legyünk a nemzetközi kupaindulást érő helyekhez” – nyilatkozta Petry Zsolt, a Hertha BSC kapusedzője a Nemzeti Sportnak. Majd gyorsan hozzátette, jelenleg 4 pontra vannak a hatodik helytől és 6 egységnyire a második Schalkétól. Mint kiemelte, játékban sokat fejlődött a csapat a tavalyihoz képest.

Szerinte nem az Európa-liga-szereplés az oka annak, hogy az együttes nem tudta állandósítani a teljesítményét, a háttérben inkább az áll, idő kellett, hogy az új játékosokkal összeálljon a csapat, továbbá a nagyobb költségvetésű Bundesliga-csapatok is magukra találtak.

Az El-szereplésről Petry elmondta, a sorozatnak nincsen nívója, mivel a nagyobb csapatok nem szívesen szerepelnek itt. Ugyanakkor több fiatal (ifj. Dárdai Pál, Arne Maier) is bemutatkozott. De Petry beszélt Jürgen Klinsmann fiáról, Jonathanról is, aki jelenleg a felnőttegyüttes harmadik számú kapusa.

„Én megmutatom neki azt az utat, amelyen profivá válhat. Céltudatosnak és szorgalmasnak kell lennie. Most már ő is érzi, csak az apja miatt nem lesz jó futballista” – emelte ki Petry, hozzátéve, hogy volt egy kis konfliktus Jürgen Klinsmann és közte.

„Fantasztikus, amit Jürgen futballistaként elért, de ebben az esetben csupán az egyik kapusom apja. Gondoljon csak bele, milyen lenne, ha az edzők hagynák, hogy a játékosok szülei beleszóljanak a munkájukba. Fontos az önállóság, elengedhetetlen a fejlődés útján” – tette hozzá.

Petry ugyan kevés magyar válogatott mérkőzést látott, ám állítja, a 2016-os Eb-re a kijutás kiugrás volt ugyan, de a felszín alatt súlyos problémákkal küzd a magyar labdarúgás. Ezt kifejtve elárulta:

„Kevés tehetség kerül külföldre, ha kijut is néhány, egy-két kivételtől eltekintve nem kap lehetőséget. Rengeteg pénzt ölnek bele a futballba, de ez a felszínen látszik meg. Légiósok kapnak helyet az NB I-ben, holott a tizenhét–tizenkilenc éves fiataloknak kellene játszaniuk. De kiölik belőlük a becsvágyat. Az akadémiákon túl magas fizetést tesznek zsebre; fontosabbnak kellene lennie a nevelésnek, mint a képzésnek. Hogy megedződött személyiségek kerüljenek ki, akik tudják, mi az öntudat, a szorgalom, a fegyelmezettség és az önbizalom. Csakhogy az eredménykényszer elnyomja e tulajdonságokat, ráadásul a fiatalok arra az akadémiára mennek, amelyen több pénzt kapnak, nem az a mérvadó, hogy hol lehet jobban fejlődni. Lehet, eljut néhány ifijátékos egy-egy nevesebb klubhoz, de nem állja meg a helyét.”

S hogy miért? „Mert dívácskákat nevelünk” – válaszolt Petry. Úgy véli, hiányzik a szigor a rendszerből, ahogy a korai sztárolás sem tesz jót. Szerinte az edzőknek szigorúbbaknak kell lenniük, szorosabbra kell húzniuk a gyeplőt, ám ha így tesznek, előbb teszik ki az ő szűrüket, ezért inkább megalkusznak.

Szerinte azt kell a fiatalokba nevelni, hogy csak munkával lehetnek egyszer különlegesek. Példaként Izlandot említette: „Mentálisan erős futballistákat nevel, a játékosok jó bajnokságokban szerepelnek, amelyekben még jobbá válnak.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.